Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - A jelzálog alkotórészeinek és tartozékainak összeírása a 24.000/1929, I. M. számú rend. 9. §-ának 2. bekezdése alapján

605 Ez tehát a R. 9. § 2. bekezdésében foglalt rendelkezésnek célja, hatálya pedig szintén csak ennyi és semmivel sem több. Ez az összeírás és becslés tehát nem olyan cselekmény, amely a jelzálogos hitelezők kielégítését közvetlenül eredményezné; a végrehajtató vagy más jelzálogos hitelező egyedül az itt írt eljárás által kielégítéshez nem jut. Ahhoz, hogy a végrehajtató ténylegesen kielégítést is találjon az összeírt és megbecsült dolgokon, még más cselekmény is szükséges. Ez a más cselekmény pedig nem lehet a szóbanlevő dolgoknak ingók módjára való elárverezése, mert hiszen a R. 9. § 2. bekezdése szerinti eljárásnak célja éppen az, hogy ezek a dolgok a jelzálogjogi kapcsolatból ne váljanak ki, azaz az ingatlan sorsához kötve maradjanak. Az érdekelt jelzálogos hitelező közvetlen kielégítését szolgáló cselekmény tehát más nem lehet, mint az árverésnek a jelzálogos ingatlanra való megkérése és foganatosítása, ami most már a R. 5. § 1, bekezdése értelmében az összeírt és megbecsült alkotórészekkel, tartozékokkal és terményekkel együtt fog megtörténni. Ebben a vonatkozásban tehát a R. 9. §-ának 2. bekezdésében foglalt összeírás és becslés a Vht. 72. §-ában a bérbeadó, haszonbérbeadó számára biztosított törvényes zálogjoggal állítható párhuzamba: ez a törvényes zálogjog sem ad közvetlenül kielégítési jogot s hogy a bérbeadó, haszonbérbeadó ily zálogjoggal biztosított követeléséhez a törvényes zálogjog tárgyaiból juthasson, azokra neki vagy másnak árverést kell kérnie. A R. 9. §-ának bekezdésén alapuló összeírás és becslés, mint láttuk, a végrehajtási eljárásban nem közvetlen kielégítési, hanem csak mintegy .előkészítő cselekmény lévén, annak természetesen védett gazdaadóssal szemben, a 14.000/1933. M. E. sz. rendelet 9. §-ának 1. bekezdésében foglaltak figyelembevétele mellett is helye lehet. Az összeírásnak és becslésnek módját a R. nem szabályozza, ennélfogva arra nézve az általános szabályok, különösen a Vht. 47. és 50. §-ának .rendelkezései irányadók. Az összeírt és megbecsült dolgok ezzel a cselekménnyel ugyanolyan büntetőjogi védelem alatt állanak, mint a végrehajtási zár (Vht. 74. §) alá vett ingóságok. Az összeírás azonban természetesen csupán mások szerzett jogainak sérelme nélkül hatályos, ahogy azt a R. külön is kiemeli: ilyen jog nézetünk szerint, a Jt. 28. §-ára való figyelemmel, tartozékoknál harmadik személy tulajdonjoga, fenntartott tulajdonjoga, terményeknél harmadik személynek jóhiszeműen szerzett tulajdonjoga vagy más dologi joga (Jt. 27. § utolsó bekezdése) vagy pl. haszonbérlet esetén a haszonbérlőnek haszonvételi joga lehet; más végrehajtató által az ingatlan haszonvételére foganatosított végrehajtási zárlat alapján szerzett jog ide nem sorolható: a zárlatnak, mint alább látni fogjuk, más a hatálya. Az itt szóbanlévő jog csak végrehajtató jelzálogos hitelezőt illet meg: az összeírás és becslés foganatosításának legkorábbi időpontja tehát ügyleti jelzálogjognál a végrehajtási jognak telekkönyvi feljegyzése,