Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - A csendes társaság

597 csendes társnak kifizetett nyereségrészesedést. A kereseti adó alapjának megállapításánál tehát fontos szerepet játszik az, hogy valamely jogviszony csendes társasági jogviszony-e, vagy sem. E bizonytalan jogi helyzetben az sem nyújt feltétlen védelmet, ha a felek szerződésben kijelentlik, hogy nem szándékoznak csendes társasági szerződést létesíteni. Magánjogunk alapelve ugyanis, hogy a szerződés értelmezésében nem annyira a használt kifejezések betűszerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata irányadó és kétség esetében azt kell a felek akaratának tartani, ami tekintettel az eset körülményeire és az életfelfogásra, a méltányosságnak leginkább megfelel. Megtörténhetik tehát, hogy a bíróság valamely jogviszonyt csendes társaságnak minősít annak dacára, hogy a felek kifejezetten megállapították, hogy nem kívánnak csendes társaságot létesíteni. Ez annál is inkább lehetséges, mert elképzelhető, hogy valamely jogviszony, amely a szerződés eredeti tartalma szerint nem volt csendes társaság, utóbb a jogviszony tartalmának a felek érintkezése során szinte észrevétlenül kialakult megváltozása folytán csendes társaságra fordul át. E jogbizonytalanság megszüntetését a törvénynek oly módosításával lehetne elérni, amely egyrészt a csendes társaság lehetőségét csakis a kereskedelmi vállalatra korlátozná, másrészt kimondaná, hogy csendes társaság csak akkor áll fenn, ha a csendes társ a veszteségben bizonyos fokig részesedik és ha valaki másnak egész kereskedelmi vállalatában, vagy annak valamely önálló ágában, mint egészben vesz részt. Emellett hatályon kívül kellene helyezni a csődbeli megtámadásra és a csendes társsal szemben támasztható alaptalan gazda-godási keresetre vonatkozó rendelkezéseket, úgyszintén azt a rendelkezést is, amiely szerint, a csendes társaság a csendes társ csődbejutása esetében is feloszlik. E jogszabálymódosítást különösen az teszi szükségessé, hogy a jelenlegi jogszabály hátrányos és veszélyes helyzetet teremt a csendes társ részére. Ilymódon a szóvátett rendelkezések egyrészt elriasztják a feleket csendes társaság létesítésétől és így az elsorvadás veszélyével fenyegetik a csendes társaságnak gazdasági életünkben igen elterjedt és nagyjelentőségű intézményét, másrészt a gazdasági életre nézve igen jelentős ügyletek, így például a viszontbiztosítási szerződés, a partiarius kölcsönszerződés és a partiarius szolgá^ti szerződés körében is zavart és jogbizonytalanságot okozhatnak. Tőkeszegény országunkban fokozott gondot kell fordítanunk arra, hogy a szükséges irányítás és ellenőrzés mellett a vállalkozói kedvet elősegítsük és útjából elhárítsunk mindent, ami visszariasztaná. Ezért kellene mind a csendes társasági szerződés, mind pedig a hozzá közelálló említett ügyletek érdekében arra törekednünk, hogy e nagyjelentőségű jogi és gazdasági intézménynek megnyugtató szabályozása a forgalom biztonsága érdekében mielőbb megtörténjék. Rittinger Imre