Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - Jogalkotás és gazdasági élet. 2. [r.]

584 ismeri el és pedig a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi középiskolát. A törvény szerint (32. §) a gazdasági középiskola feladata, hogy a tanulót vallásos alapon és nemzeti szellemben erkölcsös polgárrá nevelje, gyakorlati irányú és gazdasági szellemű műveltséghez és az iskola különleges szakirányának megfelelő szaktudáshoz juttassa s ezzel felsőbb szaktanulmányokra is képessé tegye. A főiskolai képzés tekintetében a gazdasági irányú szakképzés előmozdításában fontos lépést jelentettek : az 1920. évben Budapesten a közgazdaságtudományi karnak felállítása, — úgyszintén a felvidéki területek visszacsatolása után a kassai kereskedelmi főiskolának létesítése, — az 1940. évben pedig a kolozsvári egyetemen a közgazdaságtudományi karnak megteremtése. V. Az állami beavatkozás határai. Bepillantás a jövő fejlődésbe. A mai gazdasági és jogi helyzet téves megítéléséből fakadna olyan meggyőződés, amely az állami beavatkozásnak ma észlelhető fokát és érezhető rendszerét mint a jövőben állandósuló berendezkedést, mint a jövő fejlődés végleges irányát tekintené. Az államoknak mai önellátásra törekvése, — a hadigazdálkodásra berendezkedés, — az ellenséges államcsoportoknak egymással szembenállása, — a nemzetközi munkamegosztásnak megbénulása, — a világgazdasági kapcsolatok megszakadása a gazdasági élet megkötésének, az állami beavatkozásnak olyan fokra emelését teszik szükségessé, amely a békés viszonyok visszatérése után a gazdasági és társadalmi élet nagy érdekeinek kockáztatása nélkül fenn nem tartható. Kétségtelen azonban, hogy a gazdasági élet és a jogalkotás békés fejlődésében is a XIX. század életéhez viszonyítva az állami beavatkozás előrehaladását, kibővü ését és elmélyülését állapíthatjuk meg. Az állami beavatkozást megokoló főbb eszmék és gondolatok vázolásában éppen azokat az okokat igyekeztünk kiemelni, amelyek nem a gazdasági válságok és a háborús helyzet által okozott időleges, átmeneti hatások. A bölcsen megfontolt és mértéket tartó állami beavatkozás a liberalizmus szabadosságával szemben a rendezettséget, a kiegyenlítést, az igazságos egyensúly megteremtését és fenntartását célozza. A békés állapot visszatérésével az állami beavatkozás határait akként kell megszabni, hogy megmaradjon a gazdasági életben a szükséges eleven erő, az elengedhetetlen mozgási szabadság, hogy ne bénuljon meg az egyéni kezdeményezés teremtőereje és ne sorvadjon el az egyéni felelősség. Óvakodni kell attól, hogy a rendszer bürokratikus legyen s hogy a mértéken túli beavatkozás a gazdasági életnek túlnagy részét vesse az állam irányítása és ellenőrzése alá. Meg kell óvni a gazdasági életben a szükséges ruganyosságot és hajlékonyságot is. Egy 1 iváló svéd közgazda, a stockholmi egyetem