Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - Jogalkotás és gazdasági élet. 2. [r.]

tanára : B. Ohlin találóan mondj a.11 hogy olyan rendszerre van szükség, amely egyesíti a hajlékonyságot a központi irányítás bizonyos mérvű lehetőségével. Legjobb minta erre a városrendezés. A városrendészet korlátokat szab az egyén szabad cselekvésének, de amennyiben az egyén tiszteletben tartja ezeket a határokat, ezeken belül tetszése szerint járhat el. Xem téveszthető szem elől az a körülmény sem, hogy olyan társadalmi és gazdasági átrendeződés korában élünk, amelyben a gazdasági igazság megközelítésére irányuló törekvés, az ehhez fűződő közérdek olyan erős nyomatékkal esik a latba, hogy néha szinte meggyöngíti a jog biztosságába, szilárdságába vetett hitet is. De ennek a hitnek megrendülése csak abból származhat, ha a jog alakulását a liberalizmusnak túlzottan individualista szemléletével figyeljük és nem tudunk felemelkedni a közösségi gondolat, a szociális szemlélet magaslatára. A liberalizmus a tulajdon szentségének, az ú. n. szerzett jogok sérthetetlenségének elvét, az egyéni vagyonbiztonságnak gondolatát, ezeket a tiszteletreméltó jogászi elveket és gondolatokat annyira kidomborodva látta, hogy ezeknek fenntartásáért nem méltatta kellő figyelemre az igazságosság kívánalmát, kockára tette a közösség megrázkódtatás nélküli fenntartásának, fennmaradásának érdekét is. A most vázoltak szemléltetéséül utalunk arra. hogy az újabb jogalkotás a közösség, a gazdasági igazságosság érdekében szaporította pl. a tulajdon kényszerű elvonásának eseteit (pl. közhasznú vállalatok céljára, birtokpolitikai célokra stb.), a birtokpolitikai célok nagyobb arányú megvalósítása érdekében az ingatlan tulajdonának elvonásánál helyet engedett az azonnali készpénzkártalanítási rendszertől való eltérésnek is. sőt a városrendezés érdekében az ingatlan bizonyos részének kártalanítás nélkül való elvonására is módot nyújt. — Az 1936. évi ipari novella (14. §-a) — igaz. hogy jelentékeny kíméleti idő hagyásával — az ipari reál jogokat kártalanítás nélkül szünteti meg. — A szerzett jogoknak, egyéni jogoknak a magasabb közérdekek előtt való meghajlását tapasztalhatjuk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának biztosítását célzó, a zsidók gazdasági térfoglalását korlátozó törvények némely rendelkezésében is (pl. 1939 : IV. t.-c. 21. §). A társadalmi és gazdasági átrendeződés folyamatának befejeztével ismét nagyobb mértékben kell majd érvényesülnie az egyén gazdasági biztonságához fűződő érdeknek. Ezt kívánja a gazdasági élet nyugalma, a vállalkozási szellem érvényesülésének érdeke. A békés viszonyok visszatérése és a válságos időszakok elmúlása indokolttá fogja tenni azt is, hogy a jogalkotás tartózkodó legyen az időleges kívánalmakhoz való alkalmazkodásban, mert a gazdasági élet csekélvebb rezdüléseire is munkába lépő jogalkotás nem méltatja kellő figyelemre azt. hogy a gazdasági életben a jogszabály kalkulációs alap is ; lényeges, hogy a gazdálkodó számításba 11 Lásd : The Worlds Economic Future. London, 193S. S4. old.