Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 10. szám - Jogalkotás és gazdasági élet. 2. [r.]

581 meg javulásuknak már tanújelét adták. Az 1936. évi ipari novella az iparűzési jog elvonásának lehetőségét az engedélyhez kötött iparok körén túl is kiterjeszti. Amíg az 1922. évi ipari novella szerint (70. §) meghatározott bűncselekmények miatt történt jogerős elitélés következményeként, vagy az iparos szakmai megbízhatóságának kétségessé válása miatt csak az engedélyhez kötött iparra szóló iparűzési jogot lehet elvonni, addig az 1936. évi ipari novella 19. §-a bármely iparra szóló iparűzési jog elvonásának helyet enged. A biztosító magánvállalatok állami felügyeletét szabályozó 1923 : VIII. t.-c. az engedély iránt benyújtott kérelem elutasításának esetei között sorolja fel azt az esetet is, amikor arra mutató ténykörülmények vannak, hogy a vállalat üzletvitele nem lesz a jóerkölcsnek megfelelő (6. § 3. pont). A közhasználatú gépjáróművállalatokról alkotott 1930 : XVI. t.-c. szerint közhasználatú gép járómű vállalatra nem adható ki az engedély, ha az engedélyt kérőnek kellő személyi megbízhatósága hiányzik. (6. § 2. pont). Ilyen vállalat létesítésére engedélyt nem kaphat és ily vállalatnál sem igazgatósági, sem felügyelőbizottsági tag, sem üzletvezető nem lehet bizonyos ideig az, akit meghatározott bűncselekmények miatt elítéltek (7. §). A villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról rendelkező 1931 : XVI. t.-c. szerint (5. §) közhasználatú villamosműre engedélyokiratot bizonyos ideig nem kaphat, akit meghatározott bűncselekmények miatt elítéltek s az engedélyesnek meghatározott bűncselekmények miatt való jogerős elítélése esetében a kereskedelemügyi miniszter az engedélyokiratot visszavonhatja (50. §). Az iparfejlesztésről szóló 1931 : XXI. t.-c. értelmében (13. §) a törvényben megállapított kedvezmény bizonyos ideig nem adható annak s az adott kedvezményt neg kell vonni attól, akit meghatározott bűncselekmények miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek. Említést kíván, hogy az 1931. évi kartelltörvény a közérdekű kereset megindítására módot enged abban az esetben is, ha a kartell a jóerkölcsbe ütközik. Az építőtakarékvállalat kényszerfelszámolásának elrendelésére nyújt módot az építőtakaréküzlet szabályozásáról szóló 1941 : IV. t.-c. 11. §-a abban az esetben is, ha az építőtakarékvállalat az üzleti tisztességet sértő vagy általában a jóerkölcsökbe ütköző magatartást tanúsít. Az erkölcsi elvek ápolásának gondolata érvényre jut egyes hivatásszervezeteket, kamarákat létesítő törvényekben is olyankor, amikor ezek a törvények az illető kar erkölcsi tekintélye felett az őrködést, a kari tekintélynek és erkölcsnek az ápolását, a kar tagjai gyakorlata szabályszerűségének ellenőrzését is a szervezet feladatai körébe vonják.