Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1941 / 10. szám - Jogalkotás és gazdasági élet. 2. [r.]
582 d) A szakszerűség kívánalma és a közérdekű szelekció. Az államhatalomnak a gazdasági életbe való beavatkozása során az újabb jogalkotásokban következetesen érvényesül az a törekvés, hogy a szakszerűség fokozásával, a közérdeknek megfelelő kiválasztás (szelekció) eló'mozdításával is emelje a jogalkotás a gazdasági élet színvonalát, a termelésnek, iparnak, kereskedelemnek versenyképességét. Az 1922. évi ipari novellának a képesítéshez kötött iparok] a vonatkozó rendelkezései a szakszerííség biztosítását is célozzák. Az 1936. évi ipari novella a kötelező mestervizsgálat bevezetésével is emelni törekedett a kézműves iparosság szaktudását. A gazdálkodásban a szakszerűség növelésére irányuló igyekezet nyilvánul meg az 1935. évi erdőtörvénynek azokban a rendelkezéseiben (1935 : IV. t.-c. 39. és 40. §), amelyek az erdőgazdaság szakszerű irányítása, vezetése és általában az erdőgazdálkodás szakszerű ellátása érdekében tartalmaznak kényszerítő szabályokat. Ezek a rendelkezések meghatározzák azokat az eseteket, amelyekben az erdőtulajdonos erdőmérnököt köteles alkalmazni és szólnak a szakképzett alerdész alkalmazásának kötelezettségéről is. — A szőlőművelés és a gyümölcstermelés terén kívánja a szakértelmet érvényesíteni a hegyközségekről, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról szóló 1938 : XXXI. t.-c. Ez (a 35. §-ában) a nagyobb (100 kataszteri holdat elérő) szőlőgazdaságoktól megköveteli a gazdaság vezetésére olyan egyénnek alkalmazását, akinek gazdasági főiskolai oklevele van és ezenfelül a m. kir. felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamon oklevelet szerzett. A nagyobb gyümölcsgazdaságoknak pedig a gazdaság vezetésére olyan egyénnek alkalmazását teszi kötelességgé, aki a m. kir. kertészeti tanintézetben oklevelet szerzett. Rendelkezik ez a törvény a szőlészeti és borászati szakiskolát végzett egyéneknek, valamint képesített kertészeknek a 25 kataszteri holdat elérő szőlőgazdaságokban, illetőleg gyümölcsgazdaságokban való kötelező alkalmazásáról is. A közhasználatú villamosmű vezetésének szakszerűségéhez, az ilyen üzem fennakadás nélküli működéséhez fűződő közérdeket szolgálja az 1931 : XVI. t.-c-nek az a rendelkezése (30. §), amely szerint közhasználatú villamosmű műszaki vezetését csak az láthatja el, akinek a kereskedelemügyi miniszter által meghatározott szakképzettsége van, — továbbá az is, amely elrendeli (31. §), hogy közhasználatú villamosművekben az üzem folytatásával járó azokra a munkákra, amelyek végzéséhez a kereskedelemügyi miniszter bizonyos szakismeretek igazolását szabja meg, a megfelelő szakismeretekkel rendelkező egyéneket kell alkalmazni. A magyar jogalkotás is felismerte azt a nagy jelentőséget, amellyel a nagyobb gazdasági vállalatok szakszerű ellenőrzésének megvalósítása a vállalatra, ennek tagjaira és hitelezőire és egyúttal a közgazdaság érdekeire nézve is bír. A korlátolt felelősségű társa-