Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1941 / 9. szám - A gabonakereskedelem szabályozásának jogi problémái
547 hogy a malmi főbizományos által felvásárolt gabonát a malom őrölje fel, e fikció nélkül is lehet szerződésileg biztosítani. A liszt tulajdonjogának tisztázása sok vonatkozásban, így például a lisztkészletek biztosítása, illetőleg a kárveszély viselésének tekintetében gyakorlati jelentőségű. Itt meg kell említenünk, hogy a gazdasági jog ez évi 7. számában megjelent, a terménylombard kérdését tárgyaló kitűnő tanulmány is azt a nézetünk szerint nehezen tartható álláspontot; tünteti fel, hogy a Hombár a gabona tulajdonjogát átruházhatja a malomra. Itt megint a zárolt búza elzálogosítása tekintetében vannak gyakorlati következményei a most, tárgyalt kérdésnek. Az elmondottak során problémákat ismertettünk, amelyek megoldásra várnak. A kötött gazdálkodás jogszabályai nem fognak nyomtalanul eltűnni a gazdasági jogunk testéből, ezért érdemes a szükségjog apró gyakorlati problémáinak mélyére hatolni. dr. Mihály Béla Az 1942. évi állami költségvetés Magyarország 1942. évi költségvetésének a visszacsatolt Erdély szükségleteinek beállítása és a háborús viszonyokból származó feladatok figyelembevétele ad jellegzetességet. Erdély egy részének visszatérte következtében az összes tárcáknál s a legtöbb üzemnél szükségessé vált az állami alkalmazottak létszámának emelése ; nagyobb lett a nyugdíjban részesülők száma, növekedtek a dologi kiadások és a beruházási szükségletek, a háborús viszonyok pedig a honvédelem mellett a nyersanyagbeszerzés, a termelés irányítása s a közellátás terén új feladatok elé állították az államot. Természetes, hogy ilyen körülmények között az ezévi költségvetés minden vonatkozásban nagyobb számokat mutat, mint az 1941. évi költségvetés, amely Erdély szükségleteit sem foglalta magában. (Erdélyre vonatkozóan az 1940. évi XXVI. t.-c. alapján külön ú. n. erdélyi költségvetés készült, amely azonban nem került a törvényhozás elé, hanem a törvényben foglalt felhatalmazással közigazgatási úton lépett életbe.) Az 1942. évi költségvetés azonban szintén nem a jelenlegi egész államterületre vonatkozik, mert a délvidéki területet az előirányzat technikai okokból nem vehette számításba. Ami a költségvetés főösszegét illeti az állami közigazgatás kiadásai 2202.3 millió, bevételei 2060.5 millió pengőt, az üzemek kiadásai 1054 millió, bevételei 1022 millió pengőt tesznek ki ; együtt az összes kiadás 3256.3 millió pengő, az összes bevétel 3082.5 millió pengő, a hiány tehát 173.8 millió pengő, amelyből 141.8 millió esik a közigazgatásra és 32 millió az üzemekre. Az 1941. évi költségvetés és az erdélyi költségvetés együttes 312.9 millió pengő hiányánál a jövőévi hiány 139.1 millió pengővel kisebb. A hiány az összes kiadásoknak kb. 5.3 %-a. Az állami közigazgatás kiadásai között a személyi járandóságok 667 millió pengőre (mintegy 47.7%-kal), a nyugellátások 232.2