Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 9. szám - Egynéhány bankügylet jogi szabályozásának irányelvei

537 Kérdés már most, hogy pl. az ilyen módon megvásárolt 100 drb., bemutatóra szóló részvénynek ki a „tulajdonosa" ? Ha a bank nem individualizálja e papírokat (tehát úgy számol el, hogy elismeri a felet 100 drb. kőszén részvénnyel), akkor „rendkívüli letét" (depositum irregulare) keletkezik és tulajdonos jogilag (!) a bank lesz. Ennek a jogi helyzetnek azonban igen visszás gazdasági következményei lehetnek. A „tulajdonos" bank a fél pénzén vásárolt értékpapírokat eladhatja, elzálogosíthatja, azokkal játszhatik a tőzsdén, stb., a nélkül, hogy sikkasztást követne el ;* tehát a saját céljaira használhatja fel a fél vagyoni erejét. Letétbe helyezett, bemutatóra szóló részvényeknél hozzájárul mindezekhez, hogy a bank a letevő részvényeivel gyakorol befolyást — kockázat és felelősség nélkül (!) —• idegen részvénytársaságokra és pedig nem mint a részvényes meghatalmazottja, vagy a szavazójog engedményese (voting trust ; Legitimationscessio), hanem mint — „tulajdonos". így keletkezik a „bankszavazat" és ennek segítségével az a helyzet, hogy az ipari technikához nem értő bankárok szakértelem nélkül intézik legfelső fokon az ipari vállalatok sorsát, akár úgy, hogy maguk veszik át az irányítást, akár úgy, hogy ügyfeleiknek — akiknek szintén nem kell szakértőknek lenniök — bocsátják rendelkezésére a náluk őrzött idegen részvényeket (a szavazatokat). Tehát tulajdonosként viselkednek a bankok, a nélkül, hogy rendelkeznének a tulajdonos szükséges szakértelmével és odaadásával és a nélkül, hogy vállalnák a tulajdonból származó áldozatot, kockázatot és felelősséget. Az értékpapírletét kérdése nem maradhat meg a mai szabályozatlanságában. Nekünk is szabályoznunk kell mielőbb az értékpapírletét kérdését (v. ö. a német 1896. és 1937. évi „Gesetz betreffend die Pflichten der Kaufleute bei Aufbewahrung fremder Wertpapiere" című törvénnyel és a cseh 1924 okt. 10-i törvénnyel) és az új részvényjogban meg kell birkózni a bankszavazat problémájával is (v. ö. Erich Jung : Wichtige Fragen des Bankrechts [Zeitschrift für das gesamte Handelsrecht. 1939. évf. % Heft 75—136. old.] című tanulmányával is). e) Az állami beavatkozást a bankok ügyvitelébe az egész világon elsősorban a takarékbetétek hatékony védelmezése váltotta ki. És a korábbi tanulmányunkban 1—6. pontok alatt tárgyalt kérdések megfelelő szabályozása is — különösen pedig a szekuritás és likviditás szabályozása — mindenekelőtt a takarékoskodók érdekére van figyelemmel. Vannak azonban bizonyos kérdések, amelyeknek szabályozását a takarékbetét-ügylet különleges szükségletei követelik meg. Ezek a kérdések : annak elrendelése, hogy a takarékbetétek — már a könyvecskék segítségével is — *A Kúria B. II. 3332/1926. sz. határozata (Büntetőjogi Döntvénytár XX. 140. !.) a helyettesíthető dologra mondja ki, hogy annak felhasználása a bank által csak akkor nem minősül bűncselekménynek, ha azt a bank bármikor akadálytalanul megtérítheti.