Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 9. szám - A hadikölcsönök valorizációjáról szóló törvényjavaslat

538 az egyéb betétektől és letétektől elkülöníttessenek ; az előnyös kielégítés biztosítása a bank csődje esetében (vagy a kis betéteknek, vagy valamennyi betét minimális százalékának), a felmondás és a kivehető maximális összeg szabályozása, valamint a betétbiztosítás. f) Az eljogadványhitel főleg tőkeerős országokban létesít „járulékos vásárló erőt" és így nálunk •— sajnos — nem nagy szerepet játszik. Nem lenne azonban felesleges az ilyen hitel leszámítolásának szigorú ellenőrzése, valamint bizonyos fokú korlátozása. Kuncz Ödön A hadikölcsönök valorizációjáról szóló törvényjavaslat A pénzügyminiszter az 1941. évi költségvetési expozé során bejelentette a hadikölcsön valorizációjára vonatkozó törvényjavaslat benyújtását. Az 1941. év folyamán bejelentett nagytömegű adatok feldolgozása után a pénzügyminiszter az 1942. évi költségvetés benyújtásával egyidejűleg a törvényhozás előterjesztette ,,az 1914—1918. évi hadikölcsönök rendezéséről" szóló törvényjavaslatot. Tekintettel a probléma érdekességére és nagy jelentőségére, a törvényjavaslatot még parlamenti tárgyalása és elfogadása előtt vázlatosan ismertetni kívánjuk. A világháború alatt kibocsátott hadikölcsönkötvények a pénzromlás következtében majdnem teljesen elértéktelenedtek. A gazdasági élet stabilizálódása és a pengőszámításra való áttérés után, 1928-ban jelent meg az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló törvény. Minthogy az államháztartás akkori helyzete a hadikölcsönkötvényeknek — s egyéb állami tartozásoknak — még legcsekélyebb mértékben való átértékelését sem tette lehetővé, a törvény 8. §-a kimondta, hogy ebben a kérdésben a törvényhozás a békeszerződésen alapuló kötelezettségek megszűnte után fog határozni. Ugyanabban az évben az 1928 : XXXIII. t.-c, majd az 1929 : XXXV. t.-c. ideiglenes megoldásként az arra rászorult hadikölcsönjegyzok anyagi támogatását hozta be, melynek lebonyolítása a belügyminisztérium feladata lett. A Felvidék és Kárpátalja, a Keleti országrészek és Erdély egy részének visszacsatolása s a Délvidék visszafoglalása után — az államháztartás jelenlegi súlyos terhei ellenére is — időszerűvé vált a kérdés rendezése, olyanképpen, hogy az végleges legyen, de az államkincstár ne vállaljon elviselhetetlen terheket. A törvényjavaslat a hadikölcsönkötvényeknek 5%-os átszámítással 3%-kal kamatozó államadóssági címletekre való kicserélését választotta. A törvényjavaslat 1. §-a felsorolja az 1914—1918. évi háborús magyar államadóssági címleteket, a 2—4. §-ok az átértékelésre igényjogosultak személyét határozzák meg, az 5. § magát a rendezés módját határozza meg, a 6—13. §-ok részletkérdések felől intézkednek, a 14—17. §-ok pedig a végrehajtásra vonatkozóan adnak szabályozást.