Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 9. szám - Jogalkotás és gazdasági élet. 1. [r.]

523 „Mi verseny ez, hol egyik kardosán Ali a mezetlen ellennek szemében, Mi függetlenség, száz hol éhezik, Ha az egyes jármába nem hajol ! Kutyáknak harca ez egy konc felett." Míg azonban egyrészről a jog a gazdasági élethez a rend létesítésével alapot teremt, a gazdasági életet megfelelő keretekben tartja és a közérdekből kívánatos irányba tereli, — másrészről a gazdasági élet is hat a jogalkotásra ; a gazdasági berendezkedés módja, a gazdasági élet követelményei, sőt a gazdasági életben érvényesülő hatalmak is hatással vannak a jogszabályalkotásra. De rövidlátónak kell jellemeznünk azt az egyoldalú materialista felfogást, amely a jogrend kialakításában úgyszólván kizárólagos, vagy legalább is mindig döntő hatást tulajdonít a gazdasági önzésnek. Elvitathatatlan azonban, hogy a számos egyéb hatótényező között, így a társadalom erkölcsi felfogása, a jog történeti fejlődése, a nemzet szelleme stb. mellett a gazdasági érdek is és ekként a gazdasági élet is hatótényező a jogrendszer arculatának kialakításában. Amiként helytelen volna nagyítani azt a hatást, amelyet a gazdasági élet fejt ki, hogy a kedve szerinti jogszabályokat érje el, éppen úgy helytelen volna a valódi jelentőségén túlbecsülni azt a hatást, amelyet a jogalkotás tud gyakorolni a gazdasági életre. A gazdasági élet törvényszerűségeit a jogalkotó sem hagyhatja figyelmen kívül. A kodifikátor sem nyúlhat bele avatatlan kézzel, frivol könnyelműséggel a gazdasági életbe, nem engedheti át magát képzelete játékának, mert jaj annak a jogalkotónak, aki doktriner elbizakodottságában azt hiszi, hogy légüres térben maradandót alkothat. A haza bölcse, Deák Ferenc találóan mondotta : „Kereskedést, szorgalmat a törvény nem teremthet ; a törvény csak ezeknek akadályait háríthatja el." Valamint tehát a gazdasági életben tevékenykedőnek szüksége van jogismeretekre, — úgy a jogásznak is elengedhetetlenül szüksége van közgazdasági iskolázottságra. A nagy magyar kultúrpolitikus, Klebelsberg Kunó mondotta, hogy az olyan jogásszal, aki megfelelő államtudományi és különösen közgazdasági iskolázottság nélkül merőben formális jurisprudentiát űz, nem lehetne mit kezdeni. Az ilyen merev paragrafuslovast a szilajjá lett gazdasági élet valósággal levetné a hátáról. II. A liberalizmus kora A jognak hatása a gazdasági életre, belenyúlása a gazdasági élet menetébe korszakok szerint változott. A XIX. század az individualista (egyéniségszemléleten nyugvó) valamint a liberális (szabadelvű) felfogásnak kedvezett. A liberalizmus idegenkedett a szabad gazdasági rend mechanizmusába való állami beavatkozástól; abban a hiedelemben élt, hogy a gazda-