Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 9. szám - Jogalkotás és gazdasági élet. 1. [r.]

521 Jogalkotás és gazdasági élet /. A jogalkotás és a gazdasági élet kölcsönhatása. A jogalkotás és a gazdasági élet viszonyának megvizsgálásakor mindjárt szembeötlő, hogy az alakuló jog és a gazdasági élet szoros kölcsönhatásban vannak. A gazdasági élet jogrendszert tételez fel ; a jogszabályok teremtik meg azt a rendet, amelyben a gazdasági élet kialakulhat, a gazdálkodás biztonságban (jogbiztonság mellett) folyhat. Gondoljunk pl. csak arra, hogy a mai hiteléletben a jog valósítja meg azokat a szabályokat, amelyek módot nyújtanak a hitelezőnek arra, hogy a nemfizető adóssal szemben követeléséhez hozzájuthasson (a követelés peresítése, végrehajtás, személyi és dologi biztosítékok szerzése [kezesség, zálogjog] stb.). Vagy gondoljunk az élet sokezer példái közül arra, hogy a gazdasági vállalatokban a különböző termelőtényezőknek : a tőkének és a munkának egyesítése a jogrend által teremtett szervezési formákban és szabályoknak megfelelően megy végbe. A jogrend siet a gazdasági élet segítségére, hogy megfelelő kereskedelmi társasági alakzatokat bocsásson a vállalkozások rendelkezésére. A jogalkotás pl. részvénytársasági jogot létesít, meghonosítja a korlátolt felelősségű társaságot, szövetkezeti jogot teremt és fejleszt. De a liberalizmussal szemben is tárgyilagosnak kell maradnunk. Volt idő, amikor a liberalizmus komoly hivatást töltött be ; amikor az igazságnak és a szabadságnak volt a hirdetője az előjogokkal, a kiváltságokkal, az abszolutizmus terhes béklyóival szemben. A liberalizmus lényegileg nem is annyira valamire irányuló szabadságot jelentett, mint inkább felszabadulást valami alól ; felszabadulást a gazdasági életet bénító kötöttségektől. A XIX. századnak ebben az idejében a liberalizmus fejlődésre serkentette és megtermékenyítette az életet ; a lekötött erőket felhasználta a fejlődésre és megajándékozta a széttagolt és vesztegelő nemzetet a verseny lendítő erejével. Csakhamar jelentkeztek azonban a szabadelvűségnek túlzásai ; a gazdasági, társadalmi és állami élet átalakult s a liberalizmus kiélte magát. A XIX. században mutatkozó gazdasági helyzet kedvezett az individuális és liberális felfogás érvényesülésének. A földművelés számára, továbbá nyersanyagok előteremtésére új területek nyíltak. Korábban nem tapasztalt mértékben felszökött a népszaporodás ; következésképpen a szükségletek is szaporodtak és a gazdasági élet lendületével a fogyasztóképesség is fejlődött. A gyors technikai haladás elősegítette az iparosodást. Eleinte az iparban még cseké-