Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 9. szám - A német munkaalkotmány fejlődése és alapelvei

520 nyilvánuló jelentősége — függetlenül a gazdasági egyéni és csoportérdekektől — elismertessék és részére a munkaviszonyok terén ennek megfelelő jogállás biztosíttassék. Ezzel együtt jár az a követelmény is, hogy a munkajog ne csak arra szolgáljon, hogy a munkaadó vagy a munkavállaló érdekeit megvédje, hanem hogy valódi és közvetlen munkajog alakuljon ki. A német munkajog felismerte, hogy a munkaalkotmány csak akkor teljesítheti kitűzött feladatait, ha a politikai alkotmány kiegészítő részévé válik. Ebből következik viszont a munkaalkotmány lényege, vagyis az, hogy követnie kell a politikai alkotmány alapvonalait. Ez viszont annyit jelent, hogy a Párt és az Állam, az alkotmány alapján őket megillető szociális feladatkörükben és eszközeikkel szintén kialakító tényezői a munkaalkotmánynak. A pártnak elvileg vezető és nevelő, az államnak pedig közvetlenül normatív és végrehajtó feladata van. Nagy fontosságuk van továbbá a párton és az államon kívül azoknak az erőknek, amelyek a szociális felelősségérzésből fakadnak. A munkaalkotmánynak főfeladata az, hogy a párt, az állam és az egyéni szociális felelősség helyes együttműködését és összhangját biztosítsa. Az együttműködésnek legfontosabb eredménye az egyéni munkaviszony, amely tulajdonképpen nem más, mint a munkaalkotmánynak az egyes vállalkozó és az egyes munkás közti megvalósulása. Ez a munkaviszony határozza meg az egyén jogi helyzetét a többi munkaviszony között. A vázolt felfogás folytán a munkaviszony jelentősége a nemzeti szocialista szabályozás előtti jogállapot alapján keletkezett munkaviszony jelentőségét messze túlszárnyalja.4 * Abban a fejlődésben, amelyen Németország 1933 óta keresztülment, kétségtelenül erősen előtérben áll a nemzeti szocialista munkáspolitika és munkajog. Ez nem csupán a gazdasági és állami létfenntartás ösztönének következménye volt, amely mindenekelőtt a munkanélküliség elleni küzdelmet, majd az átfogó közmunkaprogrammot váltotta ki. Hanem sokkal mélyebben és döntőbben hatott közre ennek az új munkajognak kialakításában az a felismerés, hogy a munkának igazságos rendje nélkülözhetetlen alapja minden egyes ember önérzetének, egyéni becsületérzésének és annak a büszke tudatnak, hogy ő teljes joggal vesz részt nemzetének életében és sorsában. Ezért látja Németország a mai küzdelem egyik lényeges célját abban, hogy munkaalkotmányukat biztosított békés légkörben tovább építhessék és javíthassák — az egyesek, a gazdasági élet és az egész nép javára. Wolfgang Siebert 4 A német alkotmány lényegére vonatkozólag lásd különösen Huber : Verfassungsrecht des Grossdeutschen Reiches. Hamburg. 1939.