Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 9. szám - A német munkaalkotmány fejlődése és alapelvei

519 másik ember szolgálatába. A munka személyi értéke adja meg a munkaszerződés lényeges tartalmát, vagyis a munkaszerződés nem más, mint az egyik embert a másikhoz kötő jogviszony, amely a vállalkozó vezetése alatt a népközösségben kifejtett közös munkafeladat elvégzésére irányul. A munkaszerződés ezért egyéniséggel telített (persönlichkeitserfülltes) személyijogi jogviszony.3 Természetesen a munkaviszonynak is vannak fontos vagyonjogi céljai és eredményei. Ezek azonban a személyi jellegen nem változtatnak semmit. 2. A munka jelentősége a nemzeti szocialista gazdasági rendben. A munkának nemcsak mély erkölcsi tartalma van, hanem a közösség és az egyén szempontjából magas gazdasági értéke is. A német közgazdaságnak a világháború óta lefolyt történetéből láthatjuk, hogy valamely nép ereje és jóléte munkájának eredményén alapszik. A németországi tapasztalatok igazolják, hogy az egészséges valuta alapja egyedül a munka. Ezért a német gazdaságpolitika elve az, hogy minden forgalomban lévő pénzösszeg, különösen minden munkabérösszeg tényleges termelő tevékenységgel fedeztessék. Ez az alapelv az utóbbi időben annyira bevált, hogy Németország pl. teljes nyugalommal nézi, mint halmozódnak fel Amerikában az óriási aranymennyiségek. Németország az aranyvalutával a munkavalutát állítja szembe ; ezt a valutát természetesebbnek és az inflációval szemben jobban biztosítottnak látja, mint az aranyvalutát. A nemzeti szocialista gazdasági politika felismerte, hogy a munka, a munkabérek, az árak és a pénz vásárlóereje közvetlenül összefüggenek egymással és hogy a nemzet gazdasági erejének elsődleges és határozó alapját éppen a munka alkotja. A német gazdasági rendszer ezért elsősorban munkarendszer, amelyben a munka fontos politikai értékkel bíró és a nép léte és fejlődése szempontjából döntő fontosságú tényező. 3. A német munkaalkotmány célja és lényege. A munkának vázolt erkölcsi és gazdasági értékéből adódik a német munkaalkotmány világos célja : az egész nép jóléte érdekében irányított gazdaság keretében biztosítani minden egyes vállalkozó és munkás javára, feladata és teljesítménye szerint igazságos helyzetét. A munkaalkotmány történeti fejlődése világosan mutatja, hogy ezt a célt az eddigi alapelvekkel, amelyek a munkaviszonyokat kialakítani voltak hivatottak, vagyis a ,,szabad" munkaszerződéssel és a kollektív szerződésekkel elérni nem lehetett. A nemzeti szocializmus olyan munkajogot követel, amely erősebb alapon nyugszik ; ezért a nemzeti szocialista munkarendszer a munkafeltételek kialakítását oly módon kívánja megvalósítani, hogy az egyén munkateljesítményének a népközösség szempontjából meg3 A kötelmi jogi szolgálati szerződéssel szemben fennálló különbség részletes tárgyalását lásd : Siebert: Das Arbeitsverháltnis in der Ordnung der nat. Arbeit. Hamburg. 1935.