Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

36 oly jogok és előnyök átengedése alapján is, amelyektől az üzlet folytatásának lehetősége függ. Nem szükséges tehát az üzleti helyiség és felszerelés átadásai mert ennél esetenként nagyobb előnnyel járhat a forgalmat biztosító vevőkör és üzleti összeköttetések megszerzése. Az 1938 : XVIII. 9. és 10. §-ai értel­mében időszaki lap alakításához és a már megjelenő időszaki lapok további megjelenéséhez a m. kir. miniszterelnök engedélyére van szükség. A 4950— 1938. M. E. sz. rendelet 8. §-a értelmében pedig ezek a lapok 1938 december 31. után csak akkor jelenhetnek meg, ha további megjelenésüknek engedé­lyezését 1938 augusztus 31-ig kéri és a miniszterelnök az engedélyt megadja. Valamely időszaki lap kiadására és terjesztésére alapított vállalatnak tehát nyilván értéke az üzlet folytatását lehetővé tevő lapengedély. Alperes a H. R. című lap kiadásához az engedélyt nem a R. TJ. lapkiadó r. t.-nak a maga lap­engedélyéről való lemondása alapján, hanem a R. U. megszűnésétől függet­lenül szerezte meg, az utóbbi ugyanis azért szűnt meg, mert a további meg­jelenésre a kért engedélyt 1938 december 31-ig nem kapta meg. Ekként az alperes az üzlete folytatásának lehetőségében jelentkező főértékhez önállóan és nem átruházó tény következtében jutott. Üzlethelyiség és berendezés átengedése sem történt és az alperes más helyen fejti ki kereskedelmi tevékenységét. Alperes tehát a felperesnek a R. U. lapkiadó r. t.-gal fennállott szolgálati jogviszonyából származtatott követeléseiért felelőssé nem tehető. (C. II. 3145/1940.) Tulajdonjog bekebelezés. — (17.) Az államot illető elővásárlási jog gya­korlásáról az 1920 : XXXVI. t.-c. 20. §-a, valamint az 1928 : XLI. t.-c. 6. § 1. pontjának 2. bek. értelmében a földművelésügyi miniszter dönt. Hatá­rozata ellen az 1928 : XLI. t.-c. 6. § 9. pontja szerint csupán panasszal lehet élni az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz. Nem tartozik tehát a rendes bíróság hatáskörébe annak eldöntése, megilleti-e az államot az elővásárlási jog s így a földművelésügyi miniszter jogerős határozatával szemben a telek­könyvi hatóság nem is foglalkozhatott ezzal a kérdéssel, volt-e helye az adott esetben az elővásárlási jog gyakorlásának. Ha pedig az elővásárlási jog gya­korlását a telekkönyvi hatóság előtt a tulajdonjognak az eredeti szerző fél javára történt bejegyzése után igazolják, a 32.000/1921. I. M. sz. rendeletnek a 75.201/1928. I. M. sz. rendelet életbelépése után is hatályban maradt 9. §-a értelmében a telekkönyvi hatóság az eredeti szerző bejegyzett jogának hiva­talból való kitörlését és ennek ranghelyén az elővásárlásra jogosult jogának be­jegyzését rendeli el. E szakasz kimondja még, hogy a bejegyzést az elrendelő végzés száma alatt kell foganatosítani s az elővásárlásra jogosult javára szóló tulajdonjogi bejegyzés szövegében kifejezetten ki kell tenni, hogy a bejegy­zés az eredeti szerző javára foganatosított tulajdonjogi bejegyzés ranghelyén történt. (C. V. 4269/1940.) Vadászati jog. — (18.) Alperes erre a célra felfogadott emberei szarvas­bőgés idejében az alperes erdejének a felperes vadászterülete felőli határán éjjel fel és alá jártak, a fákat ütögették, egymáshoz átkiabáltak, sípolással, fazékveréssel, tülköléssel, kolompolással zajt ütöttek és néhány helyen tüzet is raktak, minek következtében felperes és vadásztársai, valamint a vendégek az említett szarvasbőgés idejében legtöbbször eredménytelenül tértek vissza a vadászatról. Ez a tényállás a felperes vadászati jogának olymódú és oly­mértékű megzavarása, amely a 743. számú elvi határozatban kifejtettek

Next

/
Thumbnails
Contents