Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

37 szerint az alperes jogával való visszaélésnek minősül és amely által okozott jogellenes károkart az alperes felelősséggel tartozik. Az 1883 : XX. t.-c. 1. §-a értelmében a vadászati jog a földtulajdonnak elválaszthatatlan tartozéka. Ez a jogszabály azonban nem értelmezhető akként, hogy az élő vad már akkor, amidőn valamely ingatlanon tartózkodik, vagy ott életfeltételeit előmozdító intézkedések folytán tenyészik, ennek az ingatlannak elválaszthatatlan tartozéka és az ingatlan tulajdonosának a tulajdonába esik. Az élővad csak a vadászati jognak megjelelő elejtés és birtokbavétel útján jut a vadász tulajdonába. Az alperes tehát tévesen érvel akként, hogy ö a megállapított túlzott és jogellenes védekezéssel csak a tulajdonába tartozó vadállományt védte meg. A vad tenyésztésénél a tenyésztő földtulajdonos a vadat oda édesgető intézkedéseivel foglalási előnyöket biztosít ugyan a maga részére, amelyeket ó kiaknázhat. A saját területén vadászhatás céljából oly jogos intézkedéseket is tehet, amelyek a vadnak a szomszédos vadászterületre átváltását, vagy kiváltását megnehezítik. De ezek az intézkedések nem lehetnek oly méretűek, sem oly módúak, amelyek a szomszédos ingatlan elválaszthatatlan tartozékát tevő vadászati jog teljes megsemmisítését vagy nagyarányú megkárosítását célozzák és valósítják meg, vagy amelyek a szomszédos vadászati jogosult nyilvánvaló bosszantásával járnak, tehát a joggal való visszaélés jellemvonásait mutatják. (C. VI. 2945/1940.) Devizakorlátozás. — (19.) A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosítása tárgyában alkotott 1931 : XXVI. t.-c-ben adott és legutóbb az 1940 : XVII. t.-c.-kel meghosszabbított felhatalmazás alapján kibocsátott és a 11.300 1939. M. E. sz. rendelettel hatályában fenntartott 6900 1931. M. E. sz. rendelet 4. §-a szerint külföldi hitelező számlája javára befizetett összeg felett csak a Magyar Xemzeti Bank engedélyével szabad rendelkezni. E rendelkezéssel az államhatalom a Magyar Xemzeti Bankra oly pénzügyi közigazgatási joghatóságot ruházott át, amelynél fogva egyedül ö jogosult danteni a fölött, hogy a külföldi hitelezőnek belföldi pénzintézetnél zárolt számlán lévő pengoletétjc felett szabad-e rendelkezni vagy sem. Nincs kifejezett jogszabály arra, hogy a Xemzeti Banknak e közjogi természetű hatáskörben hozott határozata ellen a rendes bírósághoz lehet fordulni, ennélfogva a külföldi hitelezőnek zárolt letétje felett az említett irányú rendelkezés keretébe eső vitát kérdés eldöntése polgári perútra nem tartozik. Minthogy pedig a felperes keresete arra iránytű, hogy a bíróság az alperesként perbevont Magyar Xemzeti Bankot annak tűrésére kötelezze, hogy a P. K. Bank az E. F. külföldi hitelező részére nála zárolt számlán kezelt pengőletétből a felperesnek bizonyos összeget fizessen ki, a pert a Pp. 180. §-ának 1. pontjában meghatározott pergátló akadály fennforgása okából meg kellett szüntetni. (C. V. 3786/1940.). Peihő Tibor Szövetkezeti joggyahorlat A szövetkezeti ta? perlési jósa. — (1.) Az alperesi szövetkezet igazgatósága a felperes szövetkezeti tagságát eredetileg érvénytelennek és semmisnek nyilvánitotta és erről az üzletrészre és a beiratási díjra befizetett összeg visszaküldése mellett a felperest levél útján azzal értesítette, hogy felperesnek