Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Hitelszövetkezeti földbérletek jogi szerkezete

494 teli, hogy ha a föltett kérdés értelme felöl kétsége van, ennek eloszlatása végett forduljon a biztosítóhoz, vagy a kérdésre adott válaszában a való helyzetet a maga egészében tárja föl. Azzal tehát, hogy a biztosított a feltett kérdésekre valótlan választ ad, a biztosítót olyan adatok tudomására jutásától fosztja meg, amelyek a biztosítás elfogadása kérdésében kialakulandó elhatározásánál fontosak lehetnek. Alaptalan mindezek szerint a felpereseknek a felülvizsgálati kérelmükben kifejtett az az álláspontja, hogy a biztosító az ajánlat 4. a) kérdéséhez NB. alatt fűzött megjegyzés folytán az ebben a kérdésben felsorolt, de már elmúlt betegségeknek a biztosítás elvállalása szempontjából jelentőséget nem tulajdonított. A már kiállott lues és cukorbetegség is, e bajoknak éppen súlyos természeténél fogva balesetbiztosítási szempontból olyan fontos körülményeknek minősítendők, amelyek a biztosítás elvállalására befolyással lehettek. Azzal tehát, hogy a biztosított az ajánlatban ide vonatkozóan föltett kérdésre valótlan választ adott, a K. T. 474. §-ában előírt közlési kötelességét sértette meg, s minthogy nem is vitás, hogy a biztosító e válasz valótlan voltáról nem tudott, a biztosítási szerződés érvényét vesztette, s ezért a biztosító a biztosítási összeget megfizetni nem tartozik." (C. VII. 2095/1941.) Gróh István Tőzsdei választottbírósági joggyakorlat A tőzsdebíróság ítéletének érvénytelenítése. — (81.) A tőzsdebiróság Ítéletének érvénytelenítését csak abban az esetben lehet a rendes bíróságok előtt keresettel kérni, ha aPp. 563. \-ának 4—9. pontjaiban foglalt esetek valamelyike fennforog. Nem vitás a peres felek között és ezért a kir. törvényszék is tényként állapította meg azt, hogy alperes a felperes ellen a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Választott Bírósága előtt 1940 május hó 8. napján 246/1940. szám alatt keresetet indított 8750 pengő tőke és járulékai iránt. A most nevezett bíróság felperest az 1941. évi május hó 6. napján tartott tárgyaláson hozott ítéletével (1. Gazd. Jog, Tőzsdei válbír. joggy. 26. sz.) arra kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 4750 pengő tőkét és járulékait. — Felperes ennek az ítéletnek az érvénytelenítését kéri. Keresetét az 1932. évi VI. t.-c. 1. és 9. §-aira, valamint ugyanezen törvény 16. §-ára alapítja, tehát uzsorára, illetve kizsákmányoló ügyletre. — A Pp. 24. §-a és 1881. évi LIX. t.-c. 94. és 99. §-ainak rendelkezéseit, mely szakaszok a tőzsdebíróság szervezetét és eljárási jogát, valamint fellebbezési lehetőségeit tartalmazzák, hatályában fenntartotta mégis azzal, hogy a hivatkozott törvény 97. §-ának utolsóelőtti és utolsó bekezdésében foglalt rendelkezések helyébe azt az új rendelkezést hozta, hogy a tőzsdebíróság ítéletét a Pp. 563. § 4—9. pontjaiban foglalt esetek valamelyikének fennforgása esetén a rendes bíróság előtt külön keresettel érvényteleníteni lehet, kimondván azt, hogy erre a perre a Pp. 785. és 786. §-a megfelelően alkalmazandó. A tőzsdebíróság ítéletének érvénytelenítését tehát a rendes bíróság előtt külön keresettel csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha ez a külön kereset a Pp. 563. § 4—9. pontjainak valamelyik esetére van alapítva. Kétségtelen, hogy felperes keresete nem a Pp. 563. § 4—9. pontjainak valamelyikére van alapítva, hanem az 1932 : VI. t.-c. 1. és 9. §-aira. Felperes keresetében uzsorára hivatkozik, tehát büntetendő cselekményre. A Pp. 563. § 6. pontja értei-