Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Hitelszövetkezeti földbérletek jogi szerkezete

495 mében helye van perújításnak akkor, ha ,,a fél az ellenfélnek vagy másoknak büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt lett pervesztes". Ezalatt a pont alatt azonban az értendő, hogy a fél hamis tanúvallomás, szakértői vélemény, eskü alatti vallomás, egyességi eskü, fogadalom, okirat vagy fordítás szerkesztése, illetve felhasználása által okoz a másik peres félnek perveszteséget, vagy az ellenfelet a megjelenésben akadályozza, beismerése lemondásra kényszeríti, feltéve, hogy cselekménye a büntetőtörvénybe ütközik. Az említett 8 pontra tehát csak ezekben az esetekben alapítható a kereset, nem pedig abban az esetben is, ha nemcsak az eljárás vagy az eljárás során végzett cselekmények ütköznek a büntetőtörvénybe, hanem maga az alapul szolgáló jogügylet is. Az 1932. évi VI. t.-c. 16. §-a akként rendelkezik, hogy azon az alapon, hogy a megítélt követelés uzsorás szerződésen alapul, a választott bíróság ítéletének érvénytelenítése iránt a Pp. 784. §-ának rendelkezései szerint keresetnek van helye. A most hivatkozott törvény tehát csak uzsora esetén engedi meg az érvénytelenítés iránti keresetet, tehát csak a törvény 1. §-a esetében, nem pedig a 9. §-a esetében is. Felperesnek az 1932. évi VI. t.-c. 9. §-ára alapított keresete tehát már ez okból is alaptalan. De alaptalan a törvény 1. §-ára alapított keresete is azért, mert a törvény 16. §-a nem hivatkozik a Pp. 24. §-ára, hanem csak a Pp. 784. §-ára, amiből önként következik az, hogy a törvény rendelkezése nem a tőzsdebíróság ítéletének az érvénytelenítését engedi meg uzsora esetében, hanem csak a választott bíróság ítéletének az érvénytelenítését. Azokat az eseteket, amikor a tőzsdebíróság ítéletei ellen felfolyamodásnak van helye, az 1881. évi LIX. t.-c. 96. §-a szabályozza. Fontos újítást hozott azonban be a tőzsdebíráskodás tekintetében az úgynevezett boletta törvény (1930 : XII. t.-c). Ennek a törvénynek a 47. §-a kimondja, hogy a tőzsdebíróság ítélete ellen azon az alapon, hogy az ügylet, amelyből a megítélt követelés ered, tilos vagy érvénytelen, felülvizsgálati kérelemnek van helye a budapesti kir. ítélőtáblához. Ugyanennek a törvénynek a 46. §-a pedig azt mondja ki, hogyha nem tőzsdebíróság, hanem választott bíróság hozott ítéletet, úgy a fenti alapon a rendes bíróság előtt lehet keresetet indítani az ítélet érvénytelenítése iránt. Újabb törvény is megkülönbözteti tehát a tőzsdebíróság és a választott bíróság ítéletei tekintetében az eljárást és szintén csak a választott bíróság ítélete tekintetében engedi meg a rendes keresetet, illetve a rendes bíróság előtt érvényesíthető keresetet, nem pedig a tőzsdebíróság által hozott ítéletek tekintetében is, amiből a kir. törvényszék elfoglalt álláspontja megfelelőnek mutatkozik. Minthogy pedig a kir. törvényszék elfoglalt jogi álláspontja szerint a Tőzsdebíróság ítéletének az érvénytelenítését csak abban az esetben lehet a rendes bíróságok előtt keresettel kérni, ha a Pp. 563. §-ának 4—9. pontjaiban foglalt esetek valamelyike fennforog és semmi egyéb okból nem, minthogy felperes keresetét nem a Pp. 563. §-nak 4—9. pontjaira alapította, felperest keresetével, mint alaptalannal, további érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani. Szekszárd, 1941. évi június hó. 24. napján. Dr. Molnár Imre s. k., k. t. bíró. (P. 1061— 1941/4. szám.) Az ítélet még nem jogerős. Adorján Ferenc