Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Hitelszövetkezeti földbérletek jogi szerkezete

493 hiányában — a fizetés idejében jegyzett árfolyam irányadó. Minthogy ilyen ellenkező megállapodás létrejötte bizonyítva nincs, a végrehajtató osztrák Schillingben megítélt követelését ennek a pénznemnek a fizetéskor jegyzett árfolyamán kellene átszámítani. Ámde e pénznem még a végrehajtás megkérése előtt a forgalomból kivonatott, amennyiben 1.5 : 1 arányban birodalmi márkára átváltatott. A fizetéskor már forgalomban nem levő pénznemben meghatározott szolgáltatást pedig az anyagi jog szerint a helyébe lépő pénznemben kell teljesíteni. Ehhez képest a wieni bíróságnak azt a megkeresését, amely a 92.703.26 S. tőkében és járulékaiban marasztaló jogerős és végrehajtható ítélet alapján a kielégítési végrehajtásnak 61.802.17 R. M. tőke, kamata és perköltség erejéig elrendelését célozta, teljesíteni kell. De el kell rendelni a megkeresés alapján a kielégítési végrehajtást a végre hajtást kérésnek 86.27 R. M.-ban megállapított költsége erejéig is. (C. V. 964/1941.) Gazdaadósság. — (161.) A szerződő felek a vételárat pénz helyett más helyettesíthető, faj és minőség szerint meghatározott dolognak — búzának — a megfelelő mennyiségében fejezték ki. Ezt a tartozást a 4000/1938. M. E. sz. rendelet 24. §-a értelmében nem lehet a 14.000/1933. M. E. sz. rendelet 24. §-ának 9. pontja alá eső, nem pénzbeli szolgáltatásra irányuló s ekkép a védettséggel járó korlátozások alól kivett tartozásnak tekinteni. (C. V. 1768/1941.) Pethő Tibor Biztosítási joggyakorlat Közlési kötelesség megsértése, az ajánlati kérdések értelme felőli tudakozódás elmulasztása. — (6.) A biztosított fél régebben luesben és cukorbajban szenvedett, balesetbiztosítási ajánlatának kelte idejében azonban egészségesnek érezte magát és régebbi betegségeit elhallgatta. A kir. Kúria a balesetben elhunyt biztosított örököseinek a biztosítási összeg iránti keresetét elutasítja a következő indokolással : ,,A biztosító az ajánlat 4. a) kérdésénél olvasható példaszerű felsorolással különösen is megjelölte, hogy mely betegségek közlését tartja fontosnak a biztosítás elvállalása szempontjából. Az ehhez a kérdéshez NB. jel alatt fűzött az a megjegyzés, hogy olyan egyének, akik az itt felsorolt, vagy más nehéz betegségben szenvednek, nem biztosíthatók, azt jelenti, hogy az ajánlat tételekor ezekben a betegségekben szenvedők biztosítását a biztosító egyáltalában nem vállalja, míg azok biztosításának elvállalása fölött, akik ezekben a betegségekben régebben szenvedtek, belátása szerint határoz. A NB. alatt foglalt figyelmeztetés tehát nem tette tárgytalanná azt, hogy a biztosító a 4. aj kérdéshez fűzött felsorolásban megjelölt, de már kiállott betegségekre vonatkozó közlést is fontosnak tartja abban a tekintetben, hogy a biztosítást elvállalja-e vagy sem. A közlési kötelezettség hű teljesítésének ugyanis nemcsak az a célja, hogy a biztosítót arról tájékoztassa, hogy az ajánlatot tevő egyáltalában biztosítható-e vagy sem, hanem az is, hogy tájékoztatást nyújtson a biztosítónak arról is, hogy a biztosítás elvállalásával mekkora kockázatot vállal és a biztosítási szerződést milyen feltételek mellett kösse meg. Éppen ezért, mert a biztosított abban az esetben, ha a biztosító részéről eléje terjesztett kérdőív kitöltésére szólítják jel, csak a kérdőpontokra adott jeleletek valóságáért felelős, a forgalmi életben megkívánt jóhiszeműség megköve-