Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - A váltóleszámítolásról szóló kereskedelmi levelek illetékmentessége

472 határidőt állapít meg és az ezen hosszabb visszafizetési határidőn belül történő visszafizetés esetére stornódíjat, vagy esetleg késedelmes visszafizetés esetére külön kötbér fizetését, tehát olyan jogokat is biztosít a hitelező javára, amelyek a fedezetül adott váltó vagy váltók alapján a hitelezőt(?) meg nem illetnék, amelyeknek biztosítására tehát pusztán és kizárólag a biztosítéki iratnak címzett kölcsönszerződés vagy egyéb okirat szolgálhat/') II. Bizonyára vitatható, hogy ez a határozat is túllőtt a célon, mikor a kétszeres illetéktehertől nem mentesíti az adóst, ha az írás mellékkikötéseket tartalmaz. Azonban fontosabb az, hogy ez a határozat képezi a kiinduló pontját annak a gyakorlatnak, amely ugyan még nem teljes egyértelműséggel, de mégis több esetben kifejezésre jutott a Közigazgatási Bíróság azon újabb határozataiban, amelyek kölcsönszerződésnek, kötelezvénynek minősítik azt a levelet, amely a hitelezőnek jogot ad a váltó alapján követelhető kamat mértékét meghaladó kamatnak, hitelezési és folyósítási jutaléknak követelésére és a váltóban meghatározottnál túlmenő hitelezési időtartamot állapít meg. A Közigazgatási Bíróság tehát annak dacára, hogy a szóbanforgó okirat csupán mellékkikötéseket tartalmaz, e mellékkikötések alapján megállapítja a kötelezvényi jelleget és okirati illeték alá vonja magát az ügyletet. Legyen szabad ebben a vonatkozásban utalnunk arra, hogy ha pl. áruüzlettel foglalkozó kereskedő adásvételi ügyletet köt és erről levélbe foglalt megállapodást létesít, akkor az ily megállapodást kölcsönszerződésnek minősíteni és a levéltől az illetékmentességet megvonni nem lehetne azért, mert ebben a hátralékos vételár után fizetendő kamat mértéke, a hátralékos vételár fizetésének időpontja vagy biztosítása tekintetében kikötések vannak. Már pedig amint az adásvételi ügylet az említett mellékkikötések által nem vált kölcsönügyletté és a levél nem lett kötelezvénnyé, éppen úgy a hitelmegállapodás, a váltóleszámítolás föltételének megállapítása sem válik a szóbanlévő mellékkikötések miatt kötelezvénnyé. Az Illetéki Díjjegyzék kötelezvény alatt az adóslevelet érti, az adóslevél pedig valami más, mint a váltóleszámítolás föltételeinek a megállapodásának lerogzítése. Elképzelhető az is, hogy valamely pénzintézet magánjogikig kölcsönnek nem is minősíthető ügyletből folyólag számítol le váltókat, hogy a váltóleszámítolás pl. a vásárolt ingatlan vagy ingók vételárának kifizetése céljából történik. Ebben az esetben bizonyára nem lehet kölcsönkötelezvényről szó s nem lehet az erről szóló levelet kölcsönszerződésnek vagy kötelezvénynek minősíteni, ha abban magasabb kamatok, stornódíj vagy egyéb mellékkikötés foglaltatik. A váltóleszámítolás elvileg a váltó megvétele s ha A megállapodik az intézettel, hogy tárcaváltóit leszámítolja, a leszámítolás feltételeinek megállapítása nem tekinthető kölcsönszerződésnek. Az elmondottakban részletesen kimutattuk, hogy jogilag tarthatatlan az az álláspont, amely a váltóleszámítolással kapcsolatban kiállított és az ügylet közelebbi feltételeit megállapító vagy mellék-