Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - A váltóleszámítolásról szóló kereskedelmi levelek illetékmentessége

471 jutott még csak eszükbe sem az illetékezö közegeknek a váltóleszámítolás föltételeit megrögzítő levelet bélyegkötelesnek minősíteni. Ez természetes is. Váltóhitel esetén a váltó után a bélyegilletéket le kell róni. Ha a váltó háromhavonként újítva lesz, úgy egy éven belül négyszer 1.5 ezreléket, tehát 6 ezreléket amúgy is fizet az adós, tehát jogosulatlan volna attól az adóstól, aki tartozásáról váltót állít ki, két illetéket követelni, egy éven belül egyszer 0.5, illetőleg ma 0.75 százalékot a levél mint kötelezvény után, másodszor pedig a váltó után ugyancsak 0.6 százalékot. Évtizedeken keresztül a gyakorlat tudatában volt annak, hogy az illeték csak a kötelezvény és nem a kölcsönügylet után jár. Ha kötelezvényt nem állítottak ki, illetéket nem lehet követelni, még akkor sem, ha különben létrejött kölcsönügylet. Az ügyletnek sem a gazdasági, sem jogi jellege nem engedte meg az illeték követelését az olyan levél után, amelyben a nyújtott váltóhitel feltételeit állapították meg. Ebben a gyakorlatban azonban érdekes fordulat állott elő. A jelzálogjogi törvény életbeléptetésével kapcsolatban az akkori pénzügyminiszter az 1500/1929. számú pénzügyminiszteri rendelet 3. §-ában akként intézkedett, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjog megalapítására irányuló beleegyező nyilatkozat után 2 pengő (ma egy ezrelék) illeték jár, ha az okiratból kitűnik, hogy a jelzálogjoggal biztosítandó követelések váltóleszámítolásból erednek, vagy fognak eredni, illetőleg ha a követelés fedezetéül váltó szolgál, vagy fog szolgálni. A keretbiztosítéki jelzálogjogot megalapító nyilatkozatokba részben a hitelező intézetek, részben az adósok kívánsága folytán különféle mellékmegállapodások is beiktattattak. Az ebből eredő vitáknak véget óhajtván vetni, a m. kir. Közigazgatási Bíróság 220. számú elvi jelentőségű határozatával megállapította, hogy ha a hitelbiztosítéki okirat oly kikötéseket is tartalmaz, amelyek folytán azt kölcsönszerződésnek vagy egyéb okiratnak is lehet minősíteni, úgy elesik a kivételes illetéktőL („A biztosítéki okiratot tartalmánál fogva akkor lehet és illetőleg kell kölcsönszerződésnek vagy egyéb okiratnak is tekinteni és minősíteni, ha az okiratból nem csupán az tűnik ki, hogy jelzáloggal biztosítandó követelések váltóleszámítolásból erednek, vagy fognak eredni, illetőleg hogy a követelés fedezetéül váltó szolgál vagy fog szolgálni, hanem az ezen körülményekre való utaláson felül az okirat a közönséges adóslevelekben vagy kölcsönszerződésekben, vagy esetleg egyéb okiratokban szokásos külön megállapodásokat és kikötéseket is tartalmaz és pl. igazolja a kölcsön megtörtént felvételét és adóssági nyilatkozatot olyan alakban is tesz, amelynek alapján függetlenül a fedezetül netán letett váltóktól is, magának az okiratnak az alapján a bíróságok előtt polgári per tehető folyamatba. Kölcsönszerződésnek kell tekinteni a hitelbiztosítéki okiratnak címzett iratot tartalmánál fogva különösen akkor is, ha a visszafizetési kötelezettség tekintetében is nyilván a fedezetül adott váltó vagy váltók esedékességétől eltérő hosszabb visszafizetési