Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Az új görög polgári törvénykönyv általános része és kötelmi joga. 2. [r.]

464 ha a. többletkiadás szükségének felmerültekor nyomban értesíti a megrendelőt; utólagos felszámításnak helye nincs. A megrendelő ily esetben az eddigi munkálatok kiegyenlítése mellett elállhat a szerződéstől. A 700. art. szerint a megrendelő a mű elkészültéig különben is bármikor elállhat a szerződéstől. Kártérítés nem terheli. Köteles megfizetni a megrendelés árát, de ebből levonhatja, amit a vállalkozó az elmaradt munka folytán anyagban, időben stb. megtakarít vagy megtakaríthatott volna. Sok jogvitának fogja elejét venni az a szociális intézkedés (702. art.), mely szerint a vállalkozó által alkalmazott munkások a vállalati összeg erejéig közvetlenül a megbízótól van joguk igényelni fizetéseiket. Ha a munkás erre vonatkozó igényét a megrendelőnél bejelenti, ez nem fizethet tovább a vállalkozó kezéhez a munkás igényeinek sérelmével. Ellenkező kikötés semmis. Aki az utóbbi évek során látta, mint semmizték ki kislakásépítési akciók során, kisiparosok álszövetkezetei által elnyert közmunkáknál stb. lelkiismeretlen pallérok, munkakerülő szövetkezeti vezetők stb. a munkások százait, az csak helyeselheti ezt a rendelkezést. A XX. fejezet az alkuszi szerződésről szól. A 703. art. szerint az alkuszdíj fele akkor is jár, ha a felek szerződéstervezetet készítettek ugyan, de a végleges szerződés elmaradt. A házasságközvetítési díj a 708. art. szerint nemcsak hogy nem követelhető, hanem semmis és ha megfizették: visszakövetelhető. A XXI. fejezet a díjkitűzésről szól. A XXII. fejezet beszél a megbízásról.17 A 713. art, fogalommeghatározása szerint azonban csakis az ingyenes megbízás tartozik ide. Amint a megbízott bármi díjat kap, azt a görög jog munkabéri szerződésnek tekinti. A 726. art, szerint a megbízás bármelyik fél halálával megszűnik. (Másként a MMT. 1630. § 1. bek.). A XXIII. fejezet szabályozza az ügyvitelt, A XXIV. fejezet szól a társaságról. A 741. art, szerint a társaság gazdasági célú egyesülés. A 746. art. szerint csak diligentia quam in rebus suis terheli a tagokat. A 764. art. szerint a tagot sem a nyereségből teljesen kizárni, sem a veszteség alól mentesíteni nem lehet.18 Érvényes azonban az oly megállapodás, mely mentesíti a veszteség alól azt a tagot, aki csak munkájával járul a társasági cél eléréséhez. A 777. art, szerint a társaság feloszlása után is fennállónak tekintendő, amennyiben ez szükséges a felszámolás céljaira és ezek mértéke erejéig. A társaságnak akkor van jogi személyisége, ha betartja a törvényben a kereskedelmi betéti társaságokra nézve előírt nyilvánosság (publicitás) szabályait (784. art.). A XXV. fejezet szól a közösségről. A közösség tagjai egymás között omnis culpaért felelnek; 788. art. A közösség megszüntetéséhez való jogról 10 évnél hoszszabb időre lemondani nem lehet (795. art. 2. bek.). 17 Melyet, mint már említettem, a francia jog szóhasználatától eltérve az előttem fekvő szöveg nem „mandat"-nak, hanem odre-nak nevez. 18 A BGB és MMT nem említik a societas leoninát. Az OR 533. art. 3. bek. lényegében azonos a görög jog szabályaival. — V. ö. C. c. 1854—55. art. és Optk. 1195—97. §§-kal.