Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Az új görög polgári törvénykönyv általános része és kötelmi joga. 2. [r.]

465 A kölcsönről szóló XXVI. fejezet 807. art, a kamatozó kölcsön felmondási idejét a MMT-ben írt három hónappal szemben egy hónapban állapítja meg. A kölcsönvevő visszafizetési késedelme esetén a kölcsönadó semmiesetre sem követelhet a kamatokat meghaladó kártérítést, hanem csakis a kikötött, vagy a törvényes kamatok megfizetését (808. art.).19 A XXVII. fejezet szól a haszonkölcsönről. A XXVIII. fejezet a letétről. A 830. art. a rendhagyó letétről szól. Ha a rendhagyó letét tárgya értékpapír, a letéteményes azzal csak akkor rendelkezhet, ha ezt neki a letevő kifejezetten és írásban engedte meg. A 831—33. art. a sequesterről szól. A 833. art. 2. bek. szerint a sequester el is adhatja a reá bízott dolgot, ha ennek szüksége nyilvánvaló, vagy ha a dolog megőrzése lehetetlen. A sequester a felekre legelőnyösebb értékesítési módot választja; alakisághoz kötve tehát nincs. A XXIX. fejezet szól a vendégfogadós felelősségéről. A kötelezettség előfeltételei kb. ugyanazok, mint amik az 1924. évi XIII. tc.-ünk szerint, csak az id. tc. 2. § szerinti összegszerűségi korlátozást nem ismeri a görög jog. Kifejezetten kimondja a 834. art. 2. bek., hogy a fogadóssal egyformán felelnek a pensiók, klinikák, hálókocsik, hajók és személyszállító légijárművek. Ékszerek, drágaságok, értékpapírok és pénz tekintetében a felelősség csak 30.000 drachmáig terjed, kivéve ha a fogadós, ismerve a dolgoknak ezt a minőségét, vállalta el, vagy utasította vissza őrizetüket, vagy ha a kár a fogadósnak, családjának, vagy személyzetének hibájából állott elő. Elvész a vendég kártérítési igénye, ha kárát felfedezése után nyomban nem jelenti be a fogadósnak (836. art.). A fogadós egyoldalú nyilatkozattal nem zárhatja ki vagy korlátolhatja felelősségét (837. art,). A 893. art, megfelelően alkalmazandónak mondja a fogadós felelősségét istállótartókra, beraktározókra, garázstulajdonosokra, repülőtértulajdonosokra, de nem minden ingó, hanem csak az üzemben elhelyezni szokott állatokra, kocsikra, légi járművekre és ezek tartozékaira nézve. A XXX. fejezet az életjáradéki szerződésről szól. A 842. art. szerint ilyent semmisség terhe alatt közjegyzőnél kell megkötni. A jogosult, ellenkező kikötés hiányában engedményezheti életjáradékát. Aki más számára jutalmazás okából életjáradékot rendel, kikötheti annak foglalhatatlanságát. Különös, hogy egy igény foglalhatósága vagy foglalhatatlansága magánszemély rendelkezésétől függjön, de voltakép feltétel formájában nálunk is megkonstruálható volna. A XXXI. fejezet a játékról és fogadásról szól. A XXXII. fejezet a kezességről. Kezességet csak írásban lehet vállalni, a kezes részéről történt tlejesítés azonban pótolja az alaki hiányt (849. art.). 18 Sem a MMT, sem az OR, sem a C. c, sem az Optlc. nem zárják ki kifejezetten a késedelmi kamatnál nagyobb kártérítés követelhetését. Ilyen kár kivételesen elképzelhető. A MMT, BGB és OR egyéb rendelkezéseiből sem következik ilyeto kárigény kizárása. A d C. általános rendelkezéseiből azonban igen. Ugyanis a C. c. 1151. art. szerint szerződésszegésnél még az adós csalárdsága esetén is csak azt a kárt kell megtéríteni, ami közvetlen és egyenes következménye a nemteljesítésnek. Már pedig a késedelmi kamatot meghaladó kár mindig csak közvetett következménye a kölcsön vissza nem fizetésének. Mivel azonban a közvetett következmény is lehet adaequat okozati összefüggésben, nálunk esetleg megítélhető lesz. 30