Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - Az új görög polgári törvénykönyv általános része és kötelmi joga. 2. [r.]

463 diligens paterfamiliasra szabott culpa in abstracto alapján vonják felelősségre. A kódex 656. art, annyiban különbözik a MMT. 1559. §-tól, hogy a munkaadót csak vis maior esetén mentesíti a munkabér megfizetése alól. A 662—63. art. kötelezik a munkaadót, hogy a munkahely egészséges voltáról, valamint ha lakást is nyújt, ennek egészséges voltáról, a hálóhelyeknek az. egészség és az erkölcs szempontjából való kifogástalan voltáról, a munka és a nyugalom idején rendelkezésre álló segélyről, kellő alvásról gondoskodjék és tegye lehetővé a munkavállaló vallási kötelezettségeinek teljesítését is. A 664. art. szerint sem beszámításnak, sem visszatartásnak nincs helye a munkabérnek arra a részére, mely a megélhetésre szükséges. A 666. art. a kötelező szabadságról rendelkezik. A 668. art. kimondja, hogy a munkavállaló által a munkaviszony teljesítése közben tett találmányok a munkás tulajdonai, kivéve, ha a munkaadó előre fenntartotta ezekhez való jogát, vagy ha egyenesen kutató munkára alkalmazta a munkavállalót. De még akkor is, ha a találmány fenntartás alapján a munkaadót illeti, joga van a feltaláló munkavállalónak a körülményekhez mért külön jutalomösszeghez. A rendes felmondási idő — tekintet nélkül a jogviszony tartamára és a munka nemére (ami mindkét körülmény tekintetében helytelen) — egyformán 15 nap a 669. art. 3. bek. szerint. Egész életre szóló szolgálati szerződés 5 év után hat hóra mondható fel. A bírói mérlegelésnek igen tág teret hagyva, igen rugalmasan, de valószínűleg sok jogvitára is adva okot, szabályozza a 672. art. a rendkívüli felmondási okokat. T. i. csak annyit mond, hogy a munkabérszerződést, felmondási idő betartása nélkül bármikor fel lehet bontani: fontos okból. Ez kizárni nem lehet. Ha a felmondás az egyik fél vétkéből származik, ez kártérítéssel tartozik (673. art.), ha pedig a munkaadó nem vétkes ugyan, de a fontos ok az ő személyében, vagy vagyoni viszonyaiban következett be, a bíróság a munkás részére méltányos kárpótlást rendelhet. A 676. art. szerint bizalmi természetű munkát (pl. ügyvéd, orvos stb.), amelynél a munkavállaló nincs állandó összeköttetésben a munkaadóval és fix fizetést nem kap, a munkavállaló fontos ok nélkül is bármikor felmondhat, semmi korlátozás nincs. Ily viszonynál korlátlan felmondási joga van ugyan a munkaadónak (mi úgy mondanók a megbízónak) is, mégis ő már tartozik kártérítéssel, ha a felmondást alkalmatlan időben eszközölte. A 680. art. ismét egyetlen szakaszban szabályozza a kollektív szerződések kérdését. Ilyenek csak írásban köthetők és az egyéni szerződéseknek azok a kollektív szerződéssel ellentétes határozmányai, melyek a munkásra nézve kedvezőtlenebbek, semmisek. A XIX. fejezet szól a műbéri szerződésről. A 684. art. szerint, ha a szerződés természetéből, vagy megállapodásból más nem következik, a műbéri szerződést is személyesen kell teljesíteni. A 697. art. kimondja, hogy ha a vállalkozó nem is garantálta, hogy a művet az. előzetesen bemutatott költségvetés szerint készíti el, mégis csak abban az esetben követelheti a költségvetést meghaladó tételek megtérítését,