Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

30 a vevőnek, az ezen felüli mennyiséggel pedig szabadon rendelkezik. Ide tartoznak a bányaterméket és mezőgazdasági terméket feldolgozó vállalatok és szállítóik között létrejött kötések, valamint az ipari félkészgyártmány szállítása tekintetében létesített nyersanyagbeszerzési szerződések. A hulladékanyag szállítására vonatkozólag eszközölt kötések rendszerint már a kizárólagosság figyelembevételével történnek. A nyersanyagbeszerzési szerződések osztályozás szerint ugyanúgy alakulnak, mint az árubeszerzési szerződések : vannak olyanok, melyeknél előre meghatározott és olyanok, melyeknél előre meg nem határozott mennyiségek átvételéről van szó egy bizonyos időszakon belül. Itt is megtalálhatók a kartelltagok és harmadik személyek között kötött szerződések, azzal a különbséggel, hogy valamennyi szerződés pontosan meghatározza, hogy az eladó a kartelltagok mindegyikének milyen mennyiséget tartozik leszállítani. Az árrögzítő rendelet a nyers anyagbeszerzési szerződések terén is felvet bizonyos még ezután szabályozandó kérdéseket, így mindenekelőtt itt is szabályozandó volna, hogy az 1939 augusztus 26-a után lejárt, meg nem hosszabbított kötés esetén milyen viszony alakul ki az eladó és vevő között. Az eladó — nyersanyagszállító — itt kedvezőbb helyzetben van, mint az árubeszerzési szerződések eladója, mert hivatkozhatik arra pl., hogy már nem rendelkezik a vevőnek megfelelő nyersanyaggal, maga dolgozza azt fel stb., stb. Nehezebb helyzetbe kerül a vevő azért is, mert a nyersanyag árának emelkedését sok esetben akceptálja az árkormány biztosság, de annak áthárításához nem járul hozzá. Végeredményben megállapítható, hogy a beszerzési szerződések az árszabályozás és az árrögzítés szempontjából különleges elbírálást és szabályozást igényelnének, nehogy akár az egyik, akár a másik fél hátrányosabb helyzetbe kerüljön, mint 1939 augusztus 26-a előtt volt. Mérey Kádár Miklós