Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - A törvényhozói összeférhetetlenség reformja

451 III. A javaslat bizottsági előkészítése olyképpen indult meg, hogy a bizottságok kaptak egy részletesen kidolgozott javaslattervezetet, amelyet az igazságügyminisztérium bocsátott rendelkezésükre, s ez a tervezet alkotta a tárgyalások alapját. Ez a tervezet — mint azt a kormány képviselője a bizottsági üléseken hangsúlyozta — nem kormányjavaslat, e fogalomnak alkotmányjogi értelmében, hanem csupán azt célozza, hogy a meginduló tanácskozások meghatározott alap körül alakuljanak ki s a bizottsági tagok számára vezérfonalul szolgáljon, amely az elvégzendő munkát nagy mértékben megkönnyíti. Az igazságügyminisztérium által előkészített ez a tervezet felöleli nemcsak a képviselőház, hanem a felsőház tagjainak összeférhetetlenségére vonatkozó szabályozást is. Ez a megoldás szükségszerűen következik abból, hogy a felsőház a képviselőházzal együttesen részese az országgyűlést illető törvényhozói hatalomnak, de indokolj további szempont is, hogy az összeférhetetlenségnek legjelentősebb és leggyakoribb okozója ezidőszerint a gazdasági függés; már pedig a felsőház szervezete igen jelentékeny mértékben az élethivatások képviseletének a gondolatán épül fel. Szükség van tehát annak a biztosítására, hogy a felsőház szervezésének alapjául szolgáló élethivatások körében felmerülő gazdasági tevékenység a törvényhozói hivatás közérdekű követelményeivel a felsőház tagjainak törvényhozói működése tekintetében is összhangban álljon. Ez annál is inkább elkerülhetetlen, mert tudvalevően az „országgyűlés felsőháza jogkörének újabb megállapításáról" szóló 1937. évi XXVII. törvénycikk a felsőház alkotmányos jogkörét csaknem teljesen egyenlővé tette a képviselőházéval, amiből okszerűen következik, hogy a felsőházi tagok törvényhozói működésével kapcsolatban az összeférhetetlenség tekintetében elvileg ugyanazokat az etikai és politikai követelményeket kell támasztani, mint amelyeket a képviselőktől megkövetelhetünk. A szabályozás módszerét illetően a tervezet a szabályozás egész körében egységes, rendszeres és egyetemes elvi alapon rendelkezik. Szakít tehát a hatályos jognak azzal a rendszerével, amely az összeférhetetlenség szempontjából jelentős életviszonyok részletező meghatározásával igyekszik az összeférhetetlenség eseteit voltaképpen nem is szabályozni, hanem csupán felsorolni, mert az ilyen természetű szabályozás a gyakorlatban már kétségkívül tapasztalt azzal a visszássággal jár, hogy elvi alapra helyezett szabályozás hiányában a törvény megalkotásakor a törvényhozó előtt nem ismeretes, vagy még ki nem alakult, vagy figyelmen kívül hagyott életviszonyok az egyébként nyilvánvaló összeférhetetlenség megállapításán kívül maradnak. Az elvi rendszerű szabályozás alapján a tervezet jogszabály