Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 8. szám - A törvényhozói összeférhetetlenség reformja

TANULMÁNYOK A törvényhozói összeférhetetlenség reformja i. Bárdossy László miniszterelnök a képviselőház április 24,-i ülésén tartott bemutatkozó beszédében a törvényhozói összeférhetetlenség kérdésének szabályozását s ennek kapcsán új összeférhetetlenségi törvény kezdeményezését kormánya egyik legsürgősebb és legfontosabb feladatául jelölte meg s hangsúlyozta, hogy e törvény mielőbbi megalkotására a kormány a legnagyobb súlyt helyezi. A miniszterelnöknek ezt a bejelentését a Ház minden oldaláról igen nagy megértéssel fogadták s pártkülönbség nélkül általános helyesléssel kísérték. Különösen nagy hatást váltott ki a miniszterelnöknek az a kijelentése, amellyel állásfoglalását megindokolta : „Kétségtelen, — mondotta — hogy szükség van új összeférhetetlenségi törvényre, mert hiszen e probléma minden kétséget kizáró, megnyugtató törvényes szabályozása nélkül nem lehet egészséges parlamenti életet elképzelni, de szükség van erre főként azért, mert a jelenleg hatályban levő törvény, amely négy évtizeddel ezelőtt egészen más gazdasági, társadalmi és politikai körülmények között született meg és a maitól teljesen eltérő ilyen igényeket elégített ki, napjainkban már nem képes azt a feladatot megoldani, hogy a törvényhozó politikai és etikai függetlenségét hatályos garanciákkal bástyázza körül." A beszéd elhangzása után rövidesen sor került e miniszterelnöki programm megvalósítására. A képviselőház június 20,-i ülésében a miniszterelnök olyan értelmű indítványt terjesztett elő, amely szerint a törvényhozói összeférhetetlenség korszerű szabályozásának előkészítésére, illetőleg az erre vonatkozó törvényjavaslat kidolgozására a Ház külön bizottságot küldjön ki s azt utasítsa arra, hogy feladatát lehetőleg sürgősen oldja meg és jelentését mielőbb terjessze a Ház elé. A képviselőház ezt a javaslatot egyhangúan elfogadta s a miniszterelnök által javasolt külön bizottságot — 27 taggal — kiküldötte. E bizottság nyomban megalakult, tanácskozásait megkezdette s a képviselőház nyári szünetének megkezdéséig be is fejezte a javaslat előkészítésére vonatkozó általános tárgyalásokat, a részletes vita megkezdését pedig elhalasztotta arra az időpontra, amikor már a felsőház által hasonló feladattal kiküldött húsz tagú bizottság — mely időközben •2!)