Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

27 vette a mezőgazdasági értékesítést és ott áll a földhöz juttatott kisember mögött megfelelő tőkével és a rentábilis árak biztosításával. A szegedi gondolat sok mindenben ismerte fel a mai kor vezető eszméit. Ráeszmélt a magyar szövetkezeti gondolat beláthatatlan értékére és lehetőségeire is. Bizonyítéka ennek az 1920. évi XXX. törvénycikk, amely a hitelszövetkezetek területéről kiirtotta az álszövetkezeteket és az a tény, hogy 1920 óta a szövetkezeti mozgalom erősítése és tökéletesítése változatlan és állandó kormány pro gramm. Ha ezt a kormányprogrammot következetesen tovább építjük ; tehát megszüntetjük az álszövetkezetek garázdálkodását az egész vonalon, szilárd alapokra helyezzük a szövetkezeti hitelellátást és a földreform és a mezőgazdasági értékesítés terén még szorosabbá fűzzük a falu és a szövetkezetek kapcsolatait, — akkor sokkal, de sokkal többet tettünk az új magyar társadalmi és gazdasági rend kiépítése érdekében is, mint akkor ha a múlttól és jelentő] elrugaszkodó ki nem próbált. ..képzelt*" rendszerek fata morganája után szaladunk. Mert .,könnyebb tökéletes respublikákat s országlásmódokat képzelni, mint csak egy falusi bíró dolgait is derekasan s emberül végezni" (Széchenvi István.) (Ku.) A beszerzési szerződések és az árszabályozás A kereskedelmi szerződések egyik különleges csoportját alkotják a beszerzési szerződések. Kereskedelem jogi szempontból a beszerzési szerződéseknek két csoportját lehet megkülönböztetnünk : az elsőbe tartoznak az árubeszerzési, a másodikba a nyersanyagbeszerzési szerződések. Az árubeszerzési szerződés értelmében a vevő (legtöbbször nagykereskedő vagy közvetlen nagyfogyasztó) arra kötelezi magát az eladóval (az árut előállító vállalat) szemben, hogy egy bizonyos idő alatt bizonyos fajtájú áruból meghatározott szükségletét kizárólag az eladónál szerzi be. A kereskedelmi életben ezeket a beszerzési szerződéseket ,,kötés" névvel jelölik meg és a gyárak és vevőik rendszerint minden év elején létesítenek kötést s ennek keretén belül történik az év folyamán a szállítás. Az árubeszerzési szerződések megint kétfélék lehetnek : 1. olyanok, amelyek egy bizonyos időszak alatt pontosan meghatározott mennyiség átvételére kötelezik a vevőt, illetőleg pontosan meghatározott mennyiség leszállítására kötelezik az eladót ; 2. olyanok, amelyek nem határozzák meg pontosan az átveendő, ül. leszállítandó mennyiséget, csak az időszakot állapítják meg olyképpen, hogy az ezen időszak alatt felmerülő összes szükségletét tartozik a vevő az eladónál beszerezni. 01. tartozik az eladó a vevő összes szükségletét leszállítani. Az 1. és 2. alatt említett osztályozást még tovább is lehet folytatni : az 1. alatt említett kötések a) vagy úgy szólnak, hogy