Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - A beszerzési szerződések és az árszabályozás

28 a meghatározott mennyiségen felül felmerülő szükségletét is köteles a vevő az eladónál beszerezni s ebben az esetben tulajdonképpen már a 2. alá tartozó beszerzési szerződéssel állunk szemben ; b) vagy pedig azt mondják ki, hogy csak a kötésben meghatározott mennyiség lehívására jogosult a vevő, az eladó ennél többet leszállítani nem tartozik és a beszerzési szerződések lényegéből folyóan a vevő más vállalatnál sem szerezheti be többletszükségletét, annak ellenére, hogy áruátvételi kötelezettségének az eladónál már eleget tett. A pontosan meghatározott beszerzési szerződéseknél ki szokták kötni, hogy amennyiben a vevő nem hívná le a teljes mennyiséget, úgy az eladónak jogában van a le nem hívott mennyiséget leszállítani. Előfordul azonban az is, hogy ilyen kikötéssel nem él az eladó és a nem teljes mennyiség lehívása esetén is megadja a vevőnek a kötésben biztosított előnyöket. Különleges elbírálás alá esnek a kizárólagosság szempontjából azok az árubeszerzési szerződések, amelyek valamely vevő és kartellbe tömörült eladó között jönnek létre. A kötéseknek ennél a csoportjánál a kizárólagosság elve annyiban módosul, hogy a vevő nemcsak a kötést létesítő, hanem a kartellba tömörült valamennyi vállalatnál beszerezheti szükségletét. A kötésben meghatározott mennyiség lehívása tekintetében vagy a vevő tetszésére van bízva, hogy szükségletét a kartelltagok között hogyan osztja meg, vagy pedig már maga a szerződés megállapítja az egyes kartelltagoknál beszerzendő hányadot. Az áruszállítás szempontjából megkülönböztetünk olyan árubeszerzési szerződést, amelynél az áru egyszerre szállítandó le, sokkal gyakoribb azonban a szukcesszív leszállítás, amikor a vevő „lehetőleg havi egyenlő részletekben" hívja le az árut. Végül előfordul még olyan kötés is, amelynél pontosan meghatározott részletekben és időközönként történik a szállítás. A beszerzési szerződésben a mennyiségen felül a felek természetesen megállapodnak az árban, fizetésben és egyéb feltételekben is. így mindenekelőtt lényeges feltétele a kötésnek, hogy amennyiben a kötés időtartama alatt az árak általánosan emelkednek vagy csökkennek, úgy a kötésben megállapított árak is ennek megfelelően változnak. Nézzük most már meg, hogy mi a jogi helyzet a kötésben meghatározott időszak lejárta után ? Mind a vevő, mind az eladó felszabadul kötelezettségei alól, tehát a szerződési szabadság elvénél fogva vagy újra létesítenek egymással kötést, vagy nem. Lényegesen megváltoztatja ezt az állapotot az a kormányrendelet, amely az 1939 augusztus 26-i árakat és eladási feltételeket rögzíti. Amennyiben az árubeszerzési szerződés 1939 augusztus 26-a után lejárt és a felek azt nem hosszabbították meg, az eladó a rendelet értelmében kötve van az augusztus 26-i árakhoz és feltételekhez, a vevő viszont szabadult szerződési kötelezettsége alól s szükségletét bárhol beszerezheti, de ha a régi eladóhoz fordul, bármilyen