Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - Igazgatósági tagság a szövetkezeteknél

21 lehetővé teszi a tagnak, hogy a sérelmes igazgatósági határozat miatt közvetlen pert indíthasson a szövetkezet ellen annak megállapítása iránt, hogy tagsági jogai változatlanul fennállanak (Pp. 130. §). tehát mód adatik a tagnak arra. hogy a kizárás kérdésében hozott igazgatósági határozatot is bírói felülvizsgálat tárgyává tegye. A legújabb bírói állásfoglalás folytán ezek szerint a tagnak joga van vagy a kizárást rendelő' igazgatósági határozatot a közgyűléshez megfellebbezni, vagy megállapítási pert indítani aziránt, hogy a tagsági jogoknak változatlanul birtokában van. A Kúriának eme állásfoglalását nem tartjuk helyesnek és indokoltnak, mert ha egyszer az alapszabályok a közgyűléshez a fellebbezés jogát biztosítják, úgy nem indokolt, hogy a közgyűlés kihagyásával az ügy rögtön bírói döntés alá kerüljön. Fokozott mérvben áll ez akkor, amikor a kizárás összefügg az igazgatósági tagság kérdésével és amikor a megállapítási perben a bíróság csak abban az irányban dönthet, hogy a tagsági jogok fennállanak-fi vagy sem. de nem vonhatja ítélkezése körébe az ezzel összefüggő igazgatósági tagság kérdését. Az igazgatósági tagság kérdésében úgyis a közgyűlés lesz hivatva dönteni és mivel a Kt. 174. §-a a közgyűlési határozat ellen megsemmisítési per folyamatba tételének jogát biztosítja a tag részére, — csak zavart kelthet az. ha egy megállapítási és külön egy megsemmisítési per tehető folyamatba. A fentiekben említett orvoslási módokon kívül minden tagot megillet a Kt. 174. §-ában biztosított az a jog, hogy a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozat ellen keresettel léphet fel. Ez a közgyűlési határozat megsemmisítése iránti per indulhat a) eredeti érvénytelenség jogcímén, b) azért, mert a közgyűlés a kizárás kérdésében hozott határozata alapszabályellenes ad a) Ha a megsemmisítési per eredeti érvénytelenség címén azért indul meg, mert a közgyűlés nem tagot választ meg igazgatósági taggá, akkor elsősorban a cégbíróságnál elfekvő tagnévsor lesz az irányadó. E mellett jogában áll a szövetkezetnek igazolni, hogy a tagnévsor téves és hogy a megválasztott egyén a szövetkezetnek a megválasztás pillanatában is már tagja volt. A bíróság a bizonyítási eljárás eredményéhez képest vagy azt fogja megállapítani, hogy a megválasztáskor a megválasztott egyén a szövetkezetnek tagja volt, vagy pedig meg fogja állapítani a választás érvénytelenségét, ennek következményeként meg fogja semmisíteni a közgyűlési határozatot és el fogja rendelni a tag törlését. ad b) Ha a kizárás kérdésében hozott igazgatósági határozatot az érdekelt a közgyűléshez megfellebbezi, vagy ettől függetlenül, ha az alapszabályok a kizárást a közgyűlés hatáskörébe utalják, akkor a megsemmisítési perrel kapcsolatban a következő lehetőségek merülnek fel : Az igazgatóság kizárási határozatot hozott. Ezt a tag megfellebbezi a közgyűléshez. A közgyűlés a kizárási határozatot