Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - Igazgatósági tagság a szövetkezeteknél

22 helybenhagyja. Az érdeksérelmet szenvedett tag megsemmisítési pert indít. A bíróság elsősorban vizsgálni fogja, hogy a közgyűlési határozat alakilag kifogásolható-e vagy sem. Ha alaki sérelem nincs, úgy következik az érdemi felülvizsgálat. Ennek keretén belül a bíróság nem azt vizsgálja, hogy a közgyűlés helyesen hozott-e határozatot, indokolt volt-e a határozat, hanem lényegében visszatér az igazgatósági határozatra és ellenőrzi, vájjon a kizárásnak alapszabályi feltételei fennforognak-e. Ha a bíróság úgy találja, hogy az igazgatóságnak a kizárásra kellő okai voltak, akkor a megsemmisítési keresetet el fogja utasítani, mert hiszen a közgyűlés a helybenhagyással kellő határozatot hozott. Ha azonban a bíróság meggyőződése szerint a kizárásra kellő ok nem volt, akkor anyagi jogi okokból fogja a közgyűlési határozatot megsemmisíteni és a szövetkezetet utasítani, hogy a bíróság jogi felfogásának megfelelően, tehát kényszerű határozatot hozzon. Ha a közgyűlés a fellebbezés folytán az igazgatóság határozatát megmásítva, a kizárást mellőzi, akkor az érdekelt tagon kívül a többi szövetkezeti tagnak joga van a Kt. 174. §-ában biztosított joggal élve a megsemmisítési pert folyamatba tenni. A bíróság ismét vizsgálva a kizárási lehetőségeket, az előbb elmondottakhoz hasonlóan fog dönteni. Ha az alapszabályok az I. fokú elintézést már a közgyűlés hatáskörébe utalják, vagyis a közgyűlés fog első fokon dönteni, hogy valamelyik tagot kizárja-e vagy sem, úgy a megtámadási perrel kapcsolatban csak az az anyagi jogi kérdés fog eldöntést nyerni, hogy a kizárásnak feltételei fennforogtak-e vagy sem. Ebben az esetben azonban a bírósá-g mellőzni fogja a szövetkezetnek kötelezését arra, hogy újabb közgyűlési határozatot hozzon, mert hiszen nyilvánvaló, hogyha a kizárás okai fennforogtak, akkor a közgyűlési határozat helyes volt, ha pedig nem forogtak fenn, akkor megsemmisítéssel a tag visszalép jogaiba, igazgatósági tagsága érvényben marad, tehát újabb közgyűlési határozat hozatalára ok nincs. Ami végül a megsemmisítési jjer kihatásait illeti, e tekintetben elméleti szempontból különbség lehet az eredetileg érvénytelen megválasztás és a tagok sorából való kizárás eseteiben. Az eredetileg érvénytelen megválasztás utólag sem tehető érvényessé, tehát tulajdonképpen a szabálytalanul működött igazgatósági tag összes jogcselekményei érvénytelenek. Az élet azonban — főleg kereskedelmi vállalatoknál — nem állhat meg. Nem lehet az eredetileg érvénytelen megválasztást visszamenőleges hatállyal megszűntnek tekinteni és az összes jogcselekményeket hatálytalanítani. Ilyen megrázkódtatást egy vállalat sem bírna el. Ezért a megsemmisítési per csak az ítélet jogerőre emelkedésének napjától kezdve éreztetheti hatásait és ettől kezdve szüntetheti meg de jure is az igazgatósági tagságot. A jogtételek szigorú keresztülvezetését itt az élet nem bírja el, mert igazságtalanná válnék. Glacz Ottmár