Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - Igazgatósági tagság a szövetkezeteknél

20 esik az üzleti év végével — a tagsági jogok és kötelezettségek érintetlenül fennmaradnak, nem látunk indokot arra, hogy az igazgatósági tagságot a felmondás bejelentésének pillanatával tekintsük megszűntnek. Célszerűségi szempontok mégis a mellett szólnak, hogyha a felmondás, tehát a szövetkezeti érdek megszűnése bekövetkezik, szűnjék meg az igazgatósági tagság is. Ez gyakorlatilag megoldható azzal, hogy az igazgatóság a felmondást azonnali hatállyal elfogadja és az üzletrészek értékét saját felelősségére kifizeti, tehát a kiválás időpontjának megrövidítésével az igazgatósági tagság megszűnésének időpontját is megrövidíti, tekintet nélkül a Kt. 254. §-ára. 3. Kizárás a tagok sorából. Amíg az előbb említett esetben a felmondás, esetleg kilépés ténye ipso jure megszünteti az igazgatósági tagságot, addig a kizárás tényének az igazgatósági tagságra azonnali kihatása nincs. Áll ez főleg arra az esetre, ha az alapszabályok a kizárás jogát az igazgatóság hatáskörébe utalják. A Kt. 179. § 1. pontja nem szenvedhet sérelmet. Ha az igazgatóság hatáskörébe tartozik a kizárás, akkor a határozat meghozatalával egyidőben az igazgatóságnak gondoskodni kell rendkívüli közgyűlés összehívásáról, amely egyensúlyba hozza a kizárási határozatot az alapszabályokkal, vagyis a rendkívüli közgyűlés a kizárt tag igazgatósági tagságát megszünteti. Ha az alapszabályok a kizárás jogát a közgyűlés hatáskörébe utalják, akkor sem szűnik meg az igazgatósági tagság pusztán azáltal, hogy a közgyűlés a tagok sorából való kizárást elhatározta, hanem külön közgyűlési határozatot kell hozni az igazgatósági tagságból való elmozdítás kérdésében. A két határozat természetesen csak azonos lehet. Ellenkező esetben az egyik határozat szabálytalan, érvénytelen, tehát a törvényszék által megsemmisítendő. A változás e helyütt csak az, hogyha a közgyűlés a kizárás kérdésében határoz, külön meghirdetés, külön tárgysorozat nélkül is jogosult dönteni az igazgatósági tagságtól való megfosztás kérdésében. Ha a kizárás kérdése fellebbezés folytán kerül a közgyűlés elé, úgy lényegileg azonos a helyzet, mert a közgyűlés vagy helyben hagyja a kizárási határozatot s ez esetben az igazgatósági tagságtól is megfosztja a kizárt tagot, vagy pedig helyt ad a fellebbezésnek, mellőzi a kizárást, amikor is az illető szövetkezeti tagsági minőségét ex tunc visszanyeri. Az eddigi gyakorlatban az igazgatósági határozat ellen a tagnak csak fellebbezési joga volt a közgyűléshez. A Kúria legújabban IV. 2729/1940. sz. határozatában kimondotta, hogyha a szövetkezet tagját jogellenesen hozott határozatával az igazgatóság gátolja tagsági jogai gyakorlásában, úgy a szövetkezet tagját nem lehet elzárni attól, hogy jogainak per útján szerezzen érvényt és e per csakis a szövetkezet ellen indítható, mert a szövetkezet igazgatósága nem önálló jogi személy, hanem a szövetkezetnek csupán szerve. Ezzel a döntéssel a Kúria új utakra lépett és