Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - Igazgatósági tagság a szövetkezeteknél

18 belépése a szövetkezetbe írásbeli nyilatkozat alapján történik". Ezt a cogens szabályt a gyakorlat tovább fejlesztette : írásbeli bejelentés „ajánlat", amelyhez a szövetkezet részéről elfogadás is szükséges. Az ajánlat elfogadása lehet határozott, vagyis a szövetkezet illetékes szerveinek (igazgatóság, közgyűlés) határozata a tagok sorába való felvétel tekintetében, de állhat konkludens tényekből is, így pl. az üzletrészek értékének elfogadása és az üzletrészkönyvbe való bevezetése, a közgyűlésen való megjelenés, tisztségre való megválasztás, a szavazati jog gyakorlása stb. Amíg a részvénytársaságoknál soha nem válik vitássá az, hogy az igazgatósági taggá megválasztott egyén részvényes-e, főleg ha figyelembe vesszük azt, hogy a részvények utólag is megszerezhetők a nélkül, hogy az elkésett megszerzés bizonyítható volna, — addig a szövetkezeteknél még utólag is felmerülhetnek kétségek aziránt, hogy az igazgatósági tagot választó közgyűlés eleget tett-e az alapszabályok rendelkezéseinek és tényleg szövetkezeti tagot választott-e meg igazgatósági taggá. Még jobban előtérbe nyomul a szövetkezetek különleges helyzete a Kt. 235. §-a folytán. E szakasz azt az abszolút jogot biztosítja a tagok részére, hogy a szövetkezetből bármikor kiléphetnek. Eltekintve a lakásszövetkezetektől, — ahol a kilépés attól tehető függővé hogy a kilépő tag olyan új tagról gondoskodik, aki az üzletrészeket és az azokból folyó kötelezettségeket is vállalja — a szövetkezeteknél általában a kilépés időpontjának alapszabályi megállapítása csak a mindenkori üzleti éven belüli felmondásra és a kilépési időtartamra vonatkozhatik. (Kúria Pk. IV. 8058/1929.) A bíróság olyan alapszabályi rendelkezést sem fogad el, hogy a felmondási idő a felmondás napját követő második üzleti év végén tekintendő befejezettnek (Budapesti Tábla 10.606/1929. Bp. Törvényszék Cg. 2071/110—1935.), vagy olyan rendelkezést, hogy a tag csak a belépéstől számított harmadik üzleti év befejeztével válhatik ki a szövetkezetből. (Kúria P. IV. 356/1923.). Minden szövetkezeti tagnak tehát feltétlenül joga van a tagok sorából a felmondási határidő betartása esetén egy üzleti éven belül k'lépni. E jog nem csorbítható. Felmerül azonban az a kérdés, miként lehet eleget tenni olyan alapszabályi rendelkezésnek, hogy igazgatósági tag csak szövetkezeti tag lehet ? Milyen helyzet adódik, ha valamelyik igazgatósági tag él a Kt. 235. §-ában biztosított felmondási jogával, megszünteti tagságát, igazgatósági tagságáról azonban nem mond le ? A harmadik szövetkezeti különlegesség a tagok sorából való kizárás rendszere. A részvénytársaságoknál maga a vállalat nem szüntetheti meg a részvényesi mivoltot, nem kényszerítheti a részvényest részvényeinek eladására, vagy átruházására. A szövetkezeteknél éppen a tagság személyi jellegénél fogva felmerülhetnek olyan momentumok, amelyek mellett kívánatosnak látszik a szövetkezeti tagság megszüntetése. Erre az alapszabályok módot adnak, felsorolván azokat az okokat, amelyek miatt valamelyik