Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 6. szám - A fogyasztás képviselete a gazdaságszervezeti jogban

341 olasz szindikátusok meglepő passzivitása29 mindenesetre valószínű" leg feloldódnék, ha olyan közvetlen és belterjes ,,érdekeltség''-ről volna szó, mint amit a „fogyasztói" minőség jelent. A francia gazdaságjog terén a fogyasztásképviselet úgy általános, mint különös hatáskörű gazdaságközigazgatási, illetve államvezetési intézményekben érvényre jutott. Az 1936 augusztus 15-i törvénnyel létesített gabonahivatalt (l'office national interprofessionnel du blé) Bonnard azért látja valóban „interprofessionnel"-nek, mert tudatosan magábafoglalja mindazon személyek körét, akik a gabona termelésével, átalakításával és fogyasztásával kapcsolatban játszanak bizonyos gazdasági szerepet ; a hivatal központi tanácsában és kerületi szerveiben egyaránt képviselethez jutottak a fogyasztók is : 51 tagból 29 termelői szempontokat érvényesített, azonban a fogyasztókat épúgy kilenc tag képviselte, mint a feldolgozókat.30 — A német birodalmi gazdasági tanács hatása alatt az 1925 január 16-i dekrétummal létesített gazdasági tanács (Conseil économique) teljes határozottsággal külsőleg is kifejezésre juttatta a fogyasztásképviselet gondolatát : összetétele a három nagy gazdasági tényező szerint tagozódott — tőke, munka és fogyasztás szerint. Az ilyen szembeállítás azonban a gyakorlatban túlságosan élesnek és az ellentétek fokozására alkalmasnak látszott, ezért az 1936 március 19-i törvény ezt a háromszoros tagozódást elejtette, azonban más formában módot talált ugyancsak a fogyasztók képviseletére.31 A francia gazdasági tanács különben alig tudott német mintaképénél hatékonyabb működést kifejteni és minden törekvése ellenére sem jutott el a véleményezés (consultation) feladatkörétől a döntés (déliberation) hatásköréig. Az angol gazdaság jog is igen korán, a világháború után tett már olyan intézkedéseket, amelyekből a fogyasztásképviselet gondolata tűnik ki. Ezek közül különösen az 1919. évi British Pro fi teering Act jelentős, amely kiterjedt alsó- és középsőfokú szervezet mellett a legfelső bíróság szerepét játszó Board of Trade-nek igen mélyreható vizsgálati és döntési jogot biztosított különböző tömegfogyasztási cikkek ár-, költség- és haszonkalkulációja tekintetében. Az ebben nyilvánuló kétségtelen fogyasztás védelmi célzat úgy látszik időtállónak bizonyult, mert az eredetileg hat hónapra szóló törvény hatálya egy évre meghosszabbítást is nyert,32 a fogyasztásképviselet szervezeti megvalósításáról azonban annyival kevésbbé lehetett szó, mert a Board of Trade a gyakorlatban nem mint kollégiális szerv működik, soha nem ülésezik, s egyes tagok tevékenysége valóban csak jelképes.33 A későbbi fejlődést illetőleg 23 Vollweiler, 154. 30 Bonnard, 95—96. 31 Bonnard, 135—139.—Esmein, I. 73. 32 Craven Merriam, Ida : Profiteering. Encyclopedia of the social sciences, Vol. XII., New York, 1934. 493. 33 Éoderick—Sutton—Iwi—Lawson—Jenkins—Hart : Stephen's commentaries on the Law of England. London, 1938. I. 415—416.