Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - Igazgatósági tagság a szövetkezeteknél

17 magánjog óriási része is írott jog s ami nem írott, annak legnagyobb része is ott él a Kúria elvi határozataiban s minden egyéb magyar bírói gyakorlatban. Tanulni pedig tanuljunk. Nemcsak a jó pap, de a jó jogász is holtig tanul. S még mindig jobb, ha Erdély holnap a magyar jogot tanulja, mint a románok új, nagyterjedelmű Carol II. kódexét, a kereskedelmi törvényt, a maga 918, az új román magánjogi kódexet a maga 1840, az új román perrendtartást a maga 622 §-ával. Sándorfy Kamill Igazgatósági tagság a szövetkezeteknél ..A részvénytársaság ügyeit igazgatóság intézi, amely egy vagy több személyből állhat és a részvényesek közül vagy másokból fizetés mellett vagy a nélkül választatik. (Kt. 182. §-a.)" Ezt a rendelkezést a Kt. 211. §-a a szövetkezetekre is alkalmazandónak mondja ki. Ezek szerint a szövetkezeteknél az igazgatóság állhat a szövetkezet üzletrészes tagjaiból vagy másokból. Az 1898. évi XXIII. t.-c. 30. §-a a hitelszövetkezetekre kötelezően írja elő, hogy ,;az igazgatóság legalább egyharmad részének a szövetkezet tagjának kell lenni". A többi szövetkezetek túlnyomó részénél a Kt. 182. §-ának nomenclaturája alapján az alapszabályok olyan intézkedést tartalmaznak, amely szerint igazgatósági taggá csak szövetkezeti tag választható. Nézzük azt, hogy ilyen alapszabályi rendelkezés a szövetkezeteknél milyen különleges helyzeteket teremt. A részvénytársaságoknál a kérdés megoldása egyszerű. Mivel maga a részvény az összes részvényesi jogokat inkorporálja, a részvények vételével és eladásával a részvényesi jogok és kötelezettségek ipso facto megszerezhetők és elveszthetők. A részvénytársaságnál tehát a megválasztásra kijelölt egyénnel a részvényeket meg kell vásároltatni, ezeket a részvényeket maga a részvénytársaság az illető egyén javára zárolt letétbe veszi s azokat mindaddig így kezeli, míg az igazgatósági tagság fennáll. E zárolt letéttel megoldást nyer a részvényesi minőség az igazgatósági tagság egész fennállásának ideje alatt. Szövetkezeteknél a tagság üzletrészek megvásárlásával nem szerezhető meg. A szövetkezeti tag nem kívülálló szemlélője a vállalatnak, aki az üzleti év végén a profit felvételére jelentkezik, hanem szerves része, alkotó munkása és dolgos tagja a szövetkezetnek, akinek egyéni értékei, etikai felfogása, a közületek iránti megértése teszik őt alkalmassá a szövetkezeti tagságra. A tagság megszerezhetésének alapszabályszerű feltételei vannak. Ezen túlmenően azonban a szövetkezeti tagsággal személyi és anyagi kötelezettségek is járnak és ezért rendeli a Kt. 224. §-a ..az egyes tagok