Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 6. szám - A fogyasztás képviselete a gazdaságszervezeti jogban

338 kat, — így Soule utal az amerikai Federal Trade Comission többoldalú működésére,15 — másrészt pedig nagyon sok a köz részéről kiinduló olyan intézkedésben is fel lehet fedezni a fogyasztás érdekét szolgáló hatásokat, amelyek nem a fogyasztás védelem, illetve fogyasztásképviselet itt tárgyalt értelme alá esnek : a minőséggazdálkodás állami elősegítése, támogatása, terménymárkázás, standardlétesítés stb. kétségtelenül fogyasztóérdek szolgálata is. Jellegzetesen ilyen közintézkedés azonban a legmagasabb ár megállapítása, ami mintegy ellendarabja a nyereséggazdálkodás termelőszemléletének : mert figyelembe veszi a termelés teherbíróképességét is (de a nemzetgazdaság totalitása, és nem a túlfeszített húrra ügyelés önzése jegyében). A fogyasztás-képviselet harmadik kategóriája kapcsolatos azzal az általános gazdaságközigazgatási rendszerrel, amelyben államinak felismert gazdaságirányítási feladatok megvalósítására állami (vagy a gazdaságközigazgatási szervezetbe lazábban-szorosabban beillesztett gazdaság-önkormányzati) szervezettségek jelennek meg. Á fogyasztásképviselet rendszerinti eszköze az, hogy — a képviselet közhasználatú értelme szerint — ezekben a szervezetekben fogyasztói tagok foglalnak helyet, akik a szervezet munkaeredményében a fogyasztói megfontolások elemeit hivatottak érvényesíteni. Az azután a gazdasági élet átszervezettségének fokától és az állam és gazdaság egymáshoz való viszonyától függő esetlegesség, hogy a termelés és fogyasztás nem szükségkép egyező érdekeinek ilyértelmű összehangolása már bizonyos kisebb szervezési egységeken belül is kifejezésre jut-e, vagy pedig ezek az érdekkörök önálló szervezési egységek alakjában jelentkezve a maguk szempontjait bizonyos nyerseséggel juttatják-e érvényre, hogy azok azután egy magasabb, esetleg kifejezetten állami döntés összegezésében nyerjenek egybefoglalást. * A fogyasztásképviselet szervezeti megoldásának megvilágítására hívunk fel a következőkben néhány külföldi példát. A német gazdaságjog fejlődése jellegzetesen kifejezésre juttatja azt, hogy a fogyasztásképviselet sokkal kevésbbé politikai, mint gyakorlati okok függvénye: a német közelmúltban három egymást váltó, egymástól a legélesebben különböző politikai rendszer gazdaság joga egyaránt érvényre juttatta a fogyasztás-képviselet gondolatát. A világháború alatt a császári Németország a gabonaellátás biztosítására az 1915 június 28-i hivatalos közlemény 11. §-a és az 1917 június 21-i birodalmi gabonarendelet 14. §-a szerint felállított birodalmi gabonahivatal (Reichsgetreidestelle) kuratóriumában más érdekkörök mellett a fogyasztókat is képviselethez juttatta.16 15 Soule Encyclopedia VI. 284. 16 Hedemann, Justus Wilhelm : Deutsches Wirtschaftsrecht. Berlin, 1939. 354. — Gündell, Gisela : Die Organisation der deutschen Ernáhrugswirtschaft im Weltkriege. (Leipziger rechtswissenschaftliche Studien, Heft 113.) Leipzig 1939., 65., — a Kriegsemáhrungsamt ,,Beírat"-járói: 61.