Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - Az osztrák polgári törvénykönyv megrekedése Erdélyben

16 osztrák törvényeknek Erdélyben leendő megszüntetésére irányult, nem fogadta el. Ezen a napon tehát eldőlt kerek hetvenkét esztendőre Erdélyre nézve az osztrák polgári törvénykönyv sorsa. Az otthagy ás abban a reményben történt, amit az igazságügyi államtitkár is megcsillogtatott akkor, hogy a jövő ülésszak alatt mindenesetre életbe fog lépni a polgári törvénykezés s utána a magyar magánjog. A jövő ülésszak kissé messze tolódott ki. Ideiglenesnek szánták s hetvenkét éve tart az ideiglenesség. Valóban igaza van Grosschmidnek, mikor azt mondja: „A franciaországi állapotokra nézve mondta azt ott valamikor valaki, hogy ott az ideiglenes dolgok tovább szoktak és illetőleg szoktanak tartani, mintsem a véglegesek". így voltunk ebben a kérdésben mi is. Erdély lelke tehát, amikor az 1868. évben húsz évi abszolutizmus után megszólalt, nyomban ki akarta küszöbölni Erdélyből az osztrák polgári törvénykönyvet. Áthallik ez a mementó az 1868. évből az 1940. évbe. Alig lehet most is más az álláspont, mint Erdély 1868. évi képviselőié. A magyar jogi géniusz nem engedheti meg, hogy az osztrák polgári törvénykönyv továbbra is megmaradhasson Erdélyben és amit ebből az idegen jogból letörtek az 1867. évtől kezdve, az 1918. évig alkotott közös magyar törvények, a letörésnek azt a munkáját tovább kell folytatnia a mostani napok jogalkotásának. Amit 1868-ban id. gróf Teleki Domokos mondott, hogy meg kell szüntetni ezt a jogot, mert nyomasztóan hat, a nemzet géniuszával ellentétben van, attól eltérőt, azzal ellenkezőt ma sem mondhatunk. A magyar magánjogi kódex országgyűlés elé terjesztett szövegén meg kell csinálni azokat a módosításokat, amik szükségesek arra, hogy az Erdélyre való kiterjesztés nagyobb jogrendszeri hullámverés nélkül is lehetséges legyen. Ha pedig a kódex nem volna az utolsó évek változott viszonyainak és követelményeinek, valamint az előbb kiemelt szempontnak figyelembevételével gyorsan átdolgozható és Magyarország egész területére hatálybaléptethető, úgy nem lehet mást tenni, mint az élő magyar magánjogot azokban a részeiben is hatálybaléptetni Erdélyben, amelyek ott honosságot eddig nem nyertek, el kell távolítani az osztrák polgári törvénykönyvet, de a magyar jog hatálybaléptetését akként kell megcsinálni, hogy elmaradjanak pl. a házassági vagyonjog terén a magánjogi kódex-szelis már kiküszöbölni szándékolt rendi különbségek és egyebekben is az egynevezőre hozás szellemében történjék meg a mi jogunknak oda való átültetése. Mindez rövid átmeneti idő szabása és a megfelelő korrektívumok mellett akadály nélkül megtörténhetik. Ki kell engesztelni az 1853-ban megsértett magyar jogrendet és vissza kell adni Erdélynek a magánjog területén is az osztrák önkény ekéjével felszántott barázdát, a magyar jogot. Akik arra hivatkoznak, hogy inkább maradjon a százötven éve született s Erdélyben honos osztrák jog, mert írott jog, semmint íratlan magyar jog jöjjön helyébe, nem mellőzhetik, hogy a magyar