Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 6. szám - A gazdasági jogról

327 is, ami már bizonyos átmenetet képvisel a magánjog egyesülete vagy társasága és a gazdasági igazgatás érdekképviseleti (hivatásrendi) szerve között. Ilyen gazdasági természetű kényszertársulások, különösen az öntözővizitársulatok (1937 : XX. t.-c. 7. §), a fűszerpaprikatermelők szövetségei (1890/1934. M. E. sz. r. 6. §), a Tejtermelők Országos Szövetsége (6860/1935. M. E. sz. r. 5. §), a Cukorrépatermelők Országos Szövetsége (1931 : XIX. t.-c. 6. §). Az egyesületek és egyéb társulások, illetőleg az azokra vonatkozó rendelkezések a mai jogban jobban az előtérbe nyomultak. A szerződés mellett mind fontosabbá válik a társulás. Ebben áll — Geiler szavaival élve — az Entindividualisierung des Rechts, ami szerinte a modern magánjognak egyik jellemző tünete.17 f) A kollektív szerződés a gazdasági jogi élet fontos tényezőjévé akkor válik, ha a törvény joghatással ruházza fel in rem inter alios actam is („átalakító és kiegészítő erő"). Hazai jogunkban ez még csak kivétel. Ilyen az, hogy a cukorrépatermelési érdekképviseleti megállapodás feltételei — a magánjogi kényszerítő szabályokhoz hasonló módon — kötik a cukorrépatermelési szerződést létesítő feleket.18 g) Magánjogi abszolúte tilos cselekmény megállapítása. A tisztességtelen versenyről szóló törvényünk tele van ilyenekkel. A szóbanlévő deliktumot megállapító jogszabály szerkesztési módja rávilágít a gazdasági jog „közérdek-szemléletére". „A szabályozás itt a támadó cselekmény mibenlétének körülírására helyezi a súlyt. A tényállás pozitívuma a sértés oldalán van."19 A magánjogi szabály szerkesztése hasonló a büntetőjogiéhoz. h) Büntetőjogi védelem. A gazdasági jog terén a büntetőjogi természetű normák elszaporodása az önálló gazdasági büntető jog, „Wirtschaftsstrafrecht" gondolatát is felvetette.20 Noha a közgazdasági életet fenyegető sértések megelőzése, illetőleg megtorlása céljából nem egy bűntettet és vétséget állapítanak meg a gazdasági jog különböző forrásai, s a szubszidiárius büntetőjogi szabályok sokasága szinte beláthatatlan, a gondolat nem igen szerzett híveket. A hazai irodalomban Zöldy Miklós szerint „jogszabályújítási feladat jöhet szóba : a gazdasági élet rendjét veszélyeztető valamennyi bűncselekmény-konstrukciónak átfogó szempontból felülvizsgálása".21 Jenes Árpád úgy véli, hogy a büntetőjogi „reform egységesen szabályozhatja a közgazdasági bűncselekmények ama csoportját, ami beilleszthető az új kódex különös részébe".22 Szer17 Idézet Nizsalovszky után.(L. Fogyatékos jogügyletek c.tanulmányát.) 18 V. ö. szerző : A kollektív munkaszerződés. Budapest, 1938. 19 Fürst : A magánjog szerkezete. Budapest, 1934. 42. old. 20 V. ö. Hedemann : i. m. 70. old. „Wirtschaftsstrafrecht und Wirt.schaftspolizei" c. §. : 21 Vázlatok anyagi büntetőjogunk megújítása köréből, 1939. Szeged, 25 old. 22 A közgazdasági kémkedés 1940. Budapest, 24. old.