Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 6. szám - A gazdasági jogról

328 zőink tehát csupán egy új fejezetet tartanának fenn a — mondhatjuk — közgazdasági élet elleni bűntettek és vétségek számára. Tárgyalják továbbá azt a reformtémát, hogy milyen legyen a büntetőjogi felelőssége az üzlet, üzem vagy vállalat fenntartójának az üzlet, üzem vagy vállalat körében más által elkövetett büntetendő cselekményért. Kiterjesztett, vagy más szóval áthárított büntetőjogi felelősséget kívánnak megállapítani a fenntartó szándékos mulasztásának esetére azon a nyomon, amelyen korábbi törvényeink, mint pl. az 1920 : XV. t.-c. 4. §-a, 1931 : II. t.-c. 11. §-a, 1937 : XXI. t.-c. 17. §-a stb. haladnak. A bűntettek és vétségek a gazdasági jogi büntetendő cselekmények összességének csak elenyésző kisebbségét teszik. Sokkalta több a kihágásoknak a száma,amelyek a gazdasági élet állami irányítását valósító rendszabályok és intézkedések szankcióit szolgáltatják. Bejelentési kötelezettség, engedélyek, tilalmak, kizárólagosságok, parancsok, korlátozások, minimálások, maximálások, egyéb számszerű megállapítások, keretek megszabása és felosztása, felügyelet stb. az állami irányításnak mind olyan eszközei, amelyeknek kihágási büntetéssel lehet érvényt szerezni. A legtöbb esetben a büntetésen felül nincs is egyéb jogkövetkezménye annak, ha valaki a szóbanlévő eszközöknek ellene szegül. Ez az eset többek között a tulajdonost megkötő azoknál a közigazgatási korlátozásoknál, amelyeket a tulajdoni korlátozásokról szólván, szándékosan kihagytunk, mert nem közvetlenül magát a tulajdonjog intézményét érintik. i) Gazdasági közigazgatás szervezése. A gazdasági életbe való állami beavatkozással, a közgazdaság irányításával járó végrehajtási feladatok rendkívül számosak és szétágazók, ezenfelül rendszerint szakismeretet kívánnak. Igen fontos részét alkotják tehát a gazdasági jognak azok a szabályok, amelyek a gazdasági közigazgatás szerveire és e szervek működésére vonatkoznak. A szervezet eléggé szövevényes, amit részint magának a gazdasági életnek bonyolultsága magyaráz, részint az, hogy a szervezés még forrásban van. Az újabban létesített közellátási hivatal, mint a tárcanélküli közellátási miniszternek apparátusa, kormány hatósági szervnek minősül. Ezért a legfőbb különös gazdasági hatóságnak tekinthetjük. Gazdasági hatósági jogkörük van más minisztereknek is, akiknek kormányzata alatt az általános közigazgatási hatóságokon és hivatalokon felül különböző gazdasági közigazgatási szervek is működnek. Gazdasági jogunk a gazdasági közigazgatásba magánvállalatokat is bevont : a közellátás terén fontos feladatai vannak a Futurának és a Mezőgazdák Szövetkezetének. Lassanként nálunk is mind több szerepük lesz az érdekképviseleti (hivatásrendi) alakulatoknak. Ez a szerep bizonyára nálunk is nemsokára részben átmegy a jogszabályalkotás terére. Az érdekképviseleti teljes önkormányzatnak már ma is találjuk némi nyomát. j) A gazdasági tevékenységet támogató vagy akadályozó intézkedésekre vonatkozó jogszabályok is szép számmal vannak. Iparfejlesztési törvényünkben példákat találhatunk a támogató típusra,