Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 6. szám - A gazdasági jogról

326 nálati szolgalom vagy építményi jog létesítése (1931 : XVI. t.-c. 23. §) ; továbbá a tulajdon elvonását, mint a háborús gazdasági jogban többször előforduló igénybevétel, pl. a közélelmezés biztosítása érdekében mezőgazdasági termények igénybevétele (6530/1940. M. E. sz. rend. 11. §). Az idevágó jogszabályok nyomán dologjogi hatások állanak be, nem úgy mint a tulajdonost megkötő közigazgatási vagy büntetőjogi korlátozások esetében. A tulajdoni korlátozás körébe kell utalni a tulajdonból fakadó valamely jogosítványnak magánjogi hatályú félretételét vagy megszorítását is. Véleményünk szerint ilyen magánjogi élű s nem közigazgatási természetű használati korlátozást eredményez a gazdasági felügyelőségnek az az intézkedése, amellyel ,,a parlagon hevertetés veszélyének kitett ingatlan célravezető hasznosítása végett gondnokot nevez ki". (1690/1941. M. E. sz. r.) d) A szerződési szabadság korlátozása. A korlátozás két irányba terjedhet. Az egyik a szerződés tartalma, a másik a szerződéskötés lehetősége. A szerződés tartalmi korlátozásának jogtechnikai eszköze a magánjogi kényszerítő jogszabály. Magánjogi kényszerítő jogszabályokat tömegesen találunk a munkajogban. Ezenkívül ilyen pl. az 1930 : XXII. t.-c. 38. §-a, amely szerint semmis a termés előre eladását a törvényesnél az eladóra nézve terhesebb feltételekhez kötő megállapodás. A hivatalos ármegállapításokat is gyakran védi magánjogi kényszerítő jogszabály. Pl. a minimális termelői búzaár és a valóban fizetett ár közötti különbözetre követelési jogot biztosít a 8910/1939. M. E. számú rendelet. A szerződéskötés korlátozásának módja a kényszerítő jogszabályon felül az, hogy a jogszabály valamely jogügylet teljességéhez hatósági tudomásulvételt kíván meg. Az ügylet tudomásulvételére van szükség a legtöbb ingatlanelidegenítéshez. A szerződési szabadság korlátozásának oly széleskörű és mélyreható alkalmazása következtében megingott a régi tanítás, hogy a szerződés általános és elvont kötelemfakasztó tény. Felmerül a gondolat, hogy ,,a szerződés nem tartalmatlan, elvont és mindenütt alkalmazható jogfogalom, hanem a jogrend technikai eszköze a forgalomnak és a javak cseréjének kézbentartására".16 e) A szerződési kényszert megállapító jogszabály fikcióval dolgozik : szerződésnek nem minősülő jogügyletet, rendszerint egyoldalú nyilatkozatot, szerződés joghatásaival lát el. A nyilatkozat lehet hatósági intézkedés, mint pl. iparűzés céljára fel nem használt helyiségekre vonatkozólag kényszerbérlet létesítése esetében, de lehet magánszemély egyoldalú jogügylete is. Pl. a Futura (bizományosa) gabonavételi kötelezettségének az 5430/1940. M. E. számú rendelet úgy szerez érvényt, hogy ha az eladó az árut felajánlja, a kényszervétel létrejött. Ide kell sorolnunk a kényszertársulást 16 Krause : Die Rückwirkungen der Planwirtschaft auf die Einrichtungen des Privatrechts, Sonderheft des elften Jahrganges der Z. f. auslándisches und internationales Privatrecht, 409. old.