Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 6. szám - A gazdasági jogról

322 a ponton ismét találunk kapcsolatot gazdasági jog és munkajog között. Sőt, az olasz korporatív jogban gazdasági jog és munkajog voltaképen egyek, mert a munkajog akként fejlődött korporatív joggá, hogy kiterjeszkedett mindennemű gazdasági tevékenység szabályozására. ACarta del lavoro VI. cikke szerint ,,a korporációk a termelő erők egységes szervezetét alkotják ... A munkaviszonyok szabályozására, valamint a termelés összhangjának biztosítására kötelező szabályokat adhatnak ki".5 A munka alkotmánya Olaszországban tehát a gazdasági tevékenység alkotmánya. Ott, ahol a munkajog nem olvadt bele a gazdasági jogba, illetőleg helyesebben : a munkajog nem terebélyesedett gazdasági joggá, a fogalommeghatározás mind az egyiknél, mind a másiknál hasonló nehézségekkel küzd. A gazdasági jog fogalma éppen úgy, mint a munkajogé, a jogi szabályozás tárgyának egységén nyugszik, de nem képez a jog bensejéből eredő osztályt.6 Nem a jogszabályok tartalmának rokonsága köti össze a gazdasági jog szabályait, hanem a szabályozás tárgyának azonossága. A kereskedelmi jog definiálása szempontjából, amely a magánjognak különös része s az olasz korporatív jog tekintetében, amely önállósult ága a közigazgatási jognak,7 részben más a helyzet. Ez utóbbiaknál, mint általában a jognak egyugyanazon ágán belül kialakult szakjogoknál, a mellett, hogy a fogalmi egységet szintén a szabályozás tárgya adja, a jogszabályok tartalmi rokonságát is megleljük. A gazdasági jogban ellenben, csakúgy mint a munkajogban, találunk egymásmelleit magánjogi, közjogi, büntetőjogi, perjogi, sőt nemzetközi jogi elemeket. A gazdasági jog és a munkajog tehát nemcsak szakjog, hanem vegyes szakjog. Az azonos tárgy nem kizárólag rokon, hanem a legkülönfélébb természetű jogszabályokat tart össze. Hedemann ugyan lemond a gazdasági jog fogalmának szabatos meghatározásáról s a definícióra törekvő elméleteket csak történelmi adalékként tárgyalja. Mégis úgy tűnik fel, hogy a tárgyi elmélet gondolatkörében mozog, mert munkájában a gazdasági életviszonyokra vonatkozó joganyagot tárja elénk. Vegyes szakjogot kapunk tőle, amelyben a jogszabályok tárgya azonos : a gazdasági élet. Ezeknek a jogszabályoknak a „gyűjtőneve" a gazdasági jog, amint Kuncz Ödön mondja a „Gazdasági Jog" Beköszöntőjében, ahol a folyóirat feladataként tűzi ki, hogy ,,a gazdasági életet körülvevő, védelmező és befolyásoló jogmatériát áttekinthető rendszerbe foglalja".8 5 Bencs Zoltán fordítása. (A munka alkotmánya Olaszországban, Budapest, 1. a 156—7. oldalán.) 6 L. szerző : A munkajog fogalma, A magyar jogélet időszerű kérdései c. kötetben (Budapest, 1940.) a 160. oldalon. 7 ,,Ein besonderer neuer Teil des Verwaltungsrechts ; aber jedenfalls . . . ein Verwaltungsrecht." (Saverio de Simoné, Einleitung zum juristischen Stúdium des Korporativismus, Pécs, 106. old.) 8 Gazdasági Jog, 1940. január, I. évf. 1. szám 4. old.