Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 6. szám - A gazdasági jogról

TANULMÁNYOK A gazdasági jogról 1. A gazdasági jog lényegére némi fényt vet az az esetem is, amely a munkajog területéről a gazdasági joghoz elvezetett. Legyen szabad pusztán ezért elmondanom. Hasonlatos ez az eset ahhoz, mint amikor egy prospektust nézegetünk idegen tájakról, s valami megfogja az érdeklődésünket. Egy kapcsolat, egy összefüggés az ismert és az ismeretlen között, amely az utóbbi felé vonz. így jártam Baumgarten Artúrnak a jogi módszertan vázlatáról nemrég írt könyvével, amelyben sok az elmélkedésre késztető megállapítás. Ilyen az is, hogy mielőtt a munkajog kifejlődött és a korszerű gazdasági jog számára a pionírmunkát elvégezte, a közgazdaság a magánjog tudománya előtt nem volt probléma.1 Munkajog és gazdasági jog tehát valahogyan összetartoznak, azonos módszerekkel élnek, talán közös eszméik is vannak. Valóban eszmeközösséget nem csupán Baumgarten állapít meg, aki szerint a munkajog a munkavállaló felszabadítását célozza, a gazdasági jog pedig a gazdasági forgalom szabadságát kívánja biztosítani.2 Kuncz Ödön a kisrészvényes ,,törvényes oltalmát" abban az értelemben sürgeti, ahogyan ,,a gazdaságilag gyengébb felek törvényes védelméről szoktak beszélni". Ez a munkás védelem analógiája. ,,A kis és közepes vagyonú egzisztenciák hangyaszorgalmával gyűjtött tőkéknek védelme szociális probléma, — idézzük tovább Kunczot — amit csak objektív garanciák megteremtésével, nem pedig az önvédekezés fikciójával . . . lehet megoldani."3 Ekként csábított a gazdasági jog egy kis kirándulásra a munkajognak már némileg megszokott területéről. Az utazást megkönnyítette Hedemann-nak kitűnő összefoglalása a német gazdasági jogról. Ez a mű4 kétségkívül alapvető s annál értékesebb, mert a gazdasági jog irodalma eddig inkább csak a részletkérdésekben fejlődött. Hedemann ezzel szemben vállalkozik — mint az előszóban mondja— arra a merészségre, hogy összefoglalóan bemutassa a gazdasági jog egészét. 2. De mi minden tartozik is a gazdasági jognak ebbe az egészébe ? Ha a választ tudományos ambícióval óhajtjuk megtalálni és megadni, nem térhetünk ki a definíció megkísérlése elől. És ezen 1 Arthur Baumgarten, Grundzüge der juristischen Methodenlehre, 1939, Bern, 146. old. 2 I. m. 148. old. 3 Uj irányok a részvényjogban, a „Küzdelem a gazdasági jogért" 397. oldalán. 4 Justus Wilhelm Hedemann, Deutsches Wirtschaftsrecht, XX + 456. old., Berlin, 1939. 21