Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - A Délvidéken hatályos váltótörvény

317 H I R E K Külföldi gazdasági hírek: A német birodalmi árszabályozó biztos az iparvállalatok és a keres­kedelmi vállalatok részére megálla­pította a megengedhető nyereségek mérvét. A megengedhető nyereség megállapításánál ki kell indulni meg­határozott összehasonlító időszakból. Az a vállalat, amely 1939 szeptember 1. óta az összehasonlító időszakhoz viszonyítva hasonló vagy kisebb for­galom ellenére magasabb nyereséget ért el, a különbözetet beszolgáltatni köteles, kivéve, ha a forgalom és a nyereség 25%-nál nagyobb mértékben nem növekedett. • A svéd kormány részvényjogi tör­vényjavaslatot készített eL amely rendelkezést tartalmaz a kisebbségi részvénytulajdonosok fokozott védel­mére. A tervezet szerint a részvény­társaságok ezentúl mérleg- és nyere­ségszámláikat egyöntetűen a törvény­ben megszabott minta alapján kötele­sek elkészíteni. * A bulgár kormány törvényt bocsá­tott ki, amelynek értelmében zsidók között vagy zsidó társaságok között 1940 szeptember 1. óta történt min­dennemű vagyonátruházások semmis­nek tekintendők. Azok a személyek, ifl. társaságok, amelyek ilyen jogügy­leteket kötöttek, kötelesek a megszer­zett vagyonértéket 1941 augusztus 17-ig bolgár származású személyre át­ruházni. Ellenkező esetben az állam a vagyonértéket lefoglalja. A német birodalmi kormány rende­letet bocsátott ki, amely a takarék­pénztárakat felhatalmazza arra, hogy községeknek, községi és más közjogi testületeknek, illetve községi üzemek­nek fontos és közérdekű célokra hosszúlejáratú kölcsönöket folyósít­hassanak, a birodalmi gazdaságügyi miniszter által meghatározandó irány­elvek szerint. Ez az intézkedés újabb lépést jelent annak az immár 10 éve fennálló tilalomnak a felfüggesztése irányában, amely szerint takarék- és girópénztárak nem nyújthattak köz­ségi hiteleket. Egy 1939 júniusi elején kibocsátott törvény a takarékpénztára­kat községi pénztári hitelek nyújtására hatalmazta fel, hosszúlejáratú kölcsö­nöket azonban továbbra sem nyújt­hattak. • A román kormányrendelet értelmé­ben azok a kereskedelmi társaságok, amelyeknek valamelyik hadviselő állam területén fiókjuk van, a háborús álla­pot idején és annak megszűnte után 6 hónapig nem kötelesek közgyűlést tartani. A közgyűlés jogait a rend­kívüli állapot tartama alatt az igaz­gatóság gyakorolja. Az igazgatóság tagjai abban az esetben, ha a törvény­hozás a közgyűlési határozatokra vo­natkozó jogszabályokat megváltoztatná és ha a társaság működési ideje le­jár, az alapszabályokat is megváltoz­tathatják. * A szlovák kormány törvényjavas­latot dolgozott ki a mezőgazdasági ingatlanokkal kapcsolatos örökösödési jog szabályozása tárgyában. E sze­rint 10 hektárnál nagyobb, de 175 hektárt meg nem haladó fel nem oszt­ható birtokegységeket fognak létesí­teni, amelyek halál esetén az örök­hagyó első férfiutódjára mennek át,

Next

/
Thumbnails
Contents