Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - A Délvidéken hatályos váltótörvény

318 míg a többi örökösöket más módon kell kielégíteni. (Der Neue Tag ápr. 26., 5. o.) * A francia kormány tőzsdei nyere­ségek megadóztatásáról szóló tör­vényt léptetett életbe. E szerint a pá­rizsi tőzsde megnyitásának napja (1941 március 19.) óta francia és kül­földi társaságok részvényeivel és köt­vényeivel való forgalomban elért tőzs­dei nyereségeket 33%-os adóval sújt­ják, ha a nyereség az értékpapír ko­rábbi értékének 5%-át meghaladja. A cseh-morva protektorátus kor­mánya rendeletet bocsátott ki, amely szerint a hivatalos árfolyamlapon jegyzett részvényeket a tőzsdénkívüli forgalomban nem szabad a hivatalos jegyzésnél magasabb áron, fixkamato­zású értékeket pedig sem magasabb, sem alacsonyabb áron vásárolni vagy eladni. Az új rendelet szerint tilos továbbá részvényeket és fixkamatozású értékpapírokat másképpen, mint vala­mely pénzintézet vagy bankcég közve­títésével vásárolni vagy eladni. * A német birodalmi munkaügyi mi­niszter elrendelte, hogy vállalatokban és üzemekben új alkalmazottakat csak azzal a fizetéssel szabad szerződtetni, amelyet az illető üzemben vagy válla­latban már eddig is a megfelelő munka elvégzéséért folyósítottak. Egy­idejűleg az új munkaadó köteles meg­vizsgálni azt, hogy az új alkalmazott előző munkahelyén milyen tevékeny­séget folytatott és milyen fizetést ka­pott. Ha az új fizetés a régivel szem­ben magasabb, akkor az új munkaadó ezt a munkaügyi megbízottnak be­jelenteni kötele?. * A megszállott holland területek bi­rodalmi biztosa rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében a megszállott holland területeken székhellyel bíró természetes és jogi személyek ipari és kereskedelmi vállalatokat, úgyszintén ezekben való részesedéseket csak előzetes engedély alapján adhatnak el a megszállott holland területeken kívül lakhellyel bíró személyeknek, amennyiben a vételár meghaladja a 100.000 holland forintot. Belföldi hírele: A Magyar Jogászegylet Gazdaság­jogi Intézetének rendezésében Prof. Dr. Wolfgang Siebert berlini egye­temi temár f. évi május 15-én a Buda­pesti Ügyvédi Kamara előadótermé­ben „Grundgedanken und Entwick­lung der deutschen Arbeitsverfassung seit 1933" címen előadást tartott. Az dőadást teljes terjedelmében követ­kező számaink egyikében fogjuk kö­zölni. * A Ferenc József Tudományegyetem jogi kara tanárai a Kolozsvárott mű­ködő bíróságok felkérésére a magyar jog két évtizedes fejlődéséről előadás­sorozatot tartottak. Ennek keretében május hó 2-án dr. Tury S. Kornél professzor a hitel jog fejlődését mu­tatta be. Felsorakoztatta újabb jog­fejlődésünk azokat az eredményeit, amelyeket a bírói gyakorlat termelt ki s mint a gyakorlat átlal kiképzett új forgalmakat tárgyalta a felvilágo­sítási, a kárenyhítési kötelezettséget, az érdekbeli, a gazdasági lehetet­lenülést, a valorizációt és a szerző­dés tartalmának bírói módosítását. A tételes törvényhozás újabb termékei közül tüzetesen elemezte az újnbb ke­letű munkaügyi szabályokat, a tisz­tességtelen versenyről szóló és az ú. n. kartelltörvényt, rámutatva mindenütt az alapul szolgáló jog­politikai szempontokra.

Next

/
Thumbnails
Contents