Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - A Délvidéken hatályos váltótörvény

316 vezeíéről és védelméről (az olasz, a német és a magyar jogban), dr. Kli­vényi Lajos pedig az ánögzítö rendelet Lüníelőjegi problémáiról közöl tanulmányt. A Pénzügyi Fogalmazók Lapjának f. évi áprilisi számában ifj. dr. Márffy Albin a németországi pénzügyi bíráskodást ismerteti. Terheli-e a főadóst felvilágosításadási kötelesség a kezessel szemben ? Ezt a kérdést veti fel és vizsgálja dr. E. Riezler a Bank-Archiv f. évi március 1-i számában. A főadós említett kötelességét hármas irányban látja fenn­forogni : saját vagyoni viszonyaira, továbbá a hitelezővel szemben őt megillető kifogásokra és végül az őt megillető megtámadási jogra vonatkozóan. Zeitschrift der Akademie für deutsches Recht f. évi február 15-i számá­ban Prof. Dr. Alfréd Hueck (München) a munkajog tudományának felada­tairól és haladásáról számol be. A mai német munkajog lényege az új szel­lem, amely áthatja. A tudomány feladata elsősorban az, hogy ennek a szellemnek a figyelembevételével megfeleljen azokra a munkajogi kérdé­sekre is, amelyeket a jogi szabályozás még válasz nélkül hagyott. Hatható­san szolgálja ezt a célt a berlini Munkajogi Intézet vezetőjének, Siebert professzornak a szerkesztésében megjelenő kiadványsorozat, amelyben Lehmann a vállalkozónak az alkalmazott iránti gondoskodási kötelességével (Fürsorgepflicht) foglalkozik. A mai német munkajogban ez is lényegesen megváltozott, amennyiben kötelmijogi természetét elveszítve, inkább személyi joggá alakult át. Lehmann elméleti megállapításai, valamint az azokból levont konzekvenciák is, nagyjában egyeznek az Akademie f. deutsches Recht munkajogi értekezletén készült „Tervezettel" és Hueck nézeteivel is. — Hofrichter a közvetett munkaviszony nehéz és kevéssé ismert problémáit tárgyalja gyakorlati esetek alapulvételével. — A március 1-i számban R. Heine (Weimar) az Akademie f. deutsches Rechtnek a keres­kedelmi ügynökről szóló törvénytervezetét ismerteti. A ker. ügynök jog­állásának a H. G. B. 84—92. §§-ban foglalt szabályozása elavult. A „Terve­zet" célja egy modern, a nemzetiszocialista jogfelfogással összhangban álló új szabályozást alkotni. A ker. ügynök fogalma a Tervezet szerint a régitől csak annyiban térne el, hogy ker. ügynök nemcsak az, aki harmadik személy számára annak nevében, üzletkötést közvetít, hanem az is, aki a feleket csupán összehozni segít. A tervezet kitér a delkredere felelősség­nek, a vállalkozó jutalomfizetési kötelezettségének és az ügynöki proví­ziónak a problémáira. A Deutsches Gémein- und Wirtschaftsrecht 1941. évi februári számá­ban a munkabérek (fizetések) lefoglalhatóságáról szóló 1940. évi október 31-i új német rendeletnek alapvető rendelkezéseit ismerteti dr. Püschel (Berlin) tollából. Az említett rendelettel ezt a sok vitára alkalmat adó és szétszórt joganyagot az egész birodalom területére egységesen szabályoz­ták. — Ugyané számban Dr. W. Rückersberg (Köln) a Gmbh-nál érvényesülő versenytilalomról közöl tanulmányt.

Next

/
Thumbnails
Contents