Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - A Délvidéken hatályos váltótörvény

315 analógiájára meg kell konstruálni a szerző szerint a gazdasági önkormányzat fogalmát is. Ennek a gazdasági „önigazgatás"-nak az alapjai: a magántulajdon, a föld, a vízierök, az elektromos energia, a pénz és az árak, az emberi munkaerő, a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági üzem. Mindezeket az alapelemeket a jogszabályok tömege és ereje fogja össze a legkülönbözőbb gazdasági egységekké, amelyek azután a maguk életét, működését — az államszabta korlátok és irányelvek, valamint az etikai követelmények között — maguk irányítják. A következőkben a szerző azokról a legjelentősebb jogi eszközökről ad áttekintést, amelyekkel a gazdaság maga alakíthatja életét. Idetartoznak : a gazdasági szerződések, az üzleti feltételek, a különféle egyesülések, kezdve a magánjogi és kereskedelmi jog társaságokon a kartelekig, konszernekig, trösztökig és végül a gazdasági választottbírósági intézmény. Ezután a gazdasági élet korporatív tagozódásának a jelenségeit s annak keretén belül különösen a német Reichsnahr stand, valamint az ipari élet gazdaságszervezetét, végül az Arbeitsfront intézményét mutatja be, mint legjobb példáit a gazdasági önkormányzat fejlődési lehetőségének. Ezekben a magasfokú gazdasági önkormányzati alakulatokban nemcsak a szorosan vett gazdasági igazgatásnak, de a gazdasági jogalkotásnak és a gazdasági bíráskodásnak (becsületbíróságok) alapelveit is megtalálhatjuk. A könyv harmadik részében a szerző a most folyó háborúban szükségessé vált gazdasági jogi jelenségekről és intézményekről ad — az új rendszerének megfelelő — összefoglaló képet. Hedemann új rendszerének, a „gazdasági jog"-nak a létjogosultságát többen kétségbe vonják. Azt is fel lehet hozni, hogy Hedemann adós marad a sokat hangoztatott „gazdasági jog" tartalmának pontos meghatározásával, egyéb jogterületekről való elhatárolásával. Maga is beismeri, hogy eddig még nem sikerült teljes határozottsággal lezárni a gazdasági jog fogalmi körét s ezért bizonyos „merészséggel, bátorsággal" kell az anyaghoz nyúlni. (Deutsches Wirtschaftsrecht 14—15. o.) A könyv átolvasása után azonban az aligha lehet valaki előtt kétséges, hogy az általa fölvetett problémák igen nagy köre a tudományos rendszerbefoglalás szempontjából eddig még csakugyan meg nem oldott kérdést jelentenek. így új könyvével nagy szolgálatot tett a jogtudománynak a gazdasági élet új jogi problémáinak összeszedésével és fölvetésével is. (Me) Folyóiratszemle A Magyar Jogi Szemle f. évi áprilisi számában dr. Kelemen László a bírói szerződésmódosító jognak elméleti szempontból is érdekes, gyakorlatilag pedig igen jelentős kérdését teszi vizsgálat tárgyává. Gyakorlatunk a bírói szerződésmódosítást csak kivételes esetekben tartja megengedettnek. Ilyen esetek : a kötbér mérséklése, a versenytilalom enyhítése, a gazdasági lehetetlenülés és a méltányos jogalkalmazás esete. Tehát élő jogunk a szerződésmódosítást kizárólag anyagjogi hibában szenvedő ügyleti7 jogviszonyban, a hiba kiküszöbölése végett engedi meg. Anyagjogi hibát azonban nem valósítanak meg egyedül a per bírájának alanyi igazságérzete szerint jelentkező, de tárgyi jogszabály által el nem ítélt tartalmi igazságtalanságok. — A folyóirat májusi számában Dr. Habermann György a munka szer-