Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - A Délvidéken hatályos váltótörvény

300 az alperesnek a hátralékos vételár iránti követelése megszűnt. A tulajdonjog fenntartáson alapuló jogoknak a védett birtok egyes terheinek rendezése során gyakorolható módját az 5000/1937. M. E. sz. rendelet 16. §-a szabá­lyozza. E szerint, ha az eladójog fenntartással eladott dolog visszaadását követeli, vételárat nem igényelhet, csak a dolog rongálásából, vagy egyéb címen járó igényeket támaszthat. Ez a rendelethely azonban a szóbanforgó esetben nem alkalmazható. Az a kérdés ugyanis, hogy az alperes az ingósá­gokat a felperestől visszakövetelhette és birtokába vehette, már jogerős íté­lettel, még az 5000/1937. M. E. sz. rendelet életbelépte előtt eldöntetett s a felek kölcsönös jogait és kötelezettségeit az ítélet tartalma határozta meg. Az ekként az alperes birtokába visszakerült ingókat a hátralékos vételár behajtása céljából való elárverezése pedig, az alperesnek a szerződésben ki­kötött joga volt. Az ilyen szerződéskikötés pedig cséplőgépberendezés elár­verezésének idejében korlátozó jogszabályba nem ütközött. A gazdaadós birtokából jogszerűen kikerült ingóságra ugyanis a 14.000/1933. M. E. sz. rendeletben meghatározott végrehajtási korlátozások nem vonatkoznak. Az alperes tehát szerződéses jogaiból folyóan a visszavett ingókat jogszerűen árvereztethette el és a befolyt árverési vételárat a vételárhátralék, illetve járulékai törlesztésére jogszerűen fordíthatta. (C. VII. 4842/1940.) Ügyvédi díj. — (96.) Az ügyvéd képviseleti járandóságának saját ügy­felével szemben megállapításra vonatkozó perenkívüli eljárást ezidőszerint az ügyvédi rendtartásról szóló 1937 : IV. t.-c. 105. §-a szabályozza, mely törvény 164. §-a hatályon kívül helyezte a Ppé.-nek idevonatkozó korábbi szabályozást tartalmazó 18. §-át. Az ezen perenkívüli eljárásban használ­ható fellebbvitel tekintetében a Ppé. 18. §-ának 6. bekezdése akként rendel­kezett, hogy ,,a megállapítás tárgyában hozott végzés ellen a közvetlen felső­bírósághoz egyfokú felfolyamodásnak van helye", míg az 1937 : IV. t.-c. 105. §-ának utolsó bekezdése szerint : ,,a megállapítás tárgyában hozott végzés ellen a közvetlen felsőbírósághoz felfolyamodásnak van helye". A törvényhelyek és az indokolás egybevetésével megállapítható, hogy a törvényhozó az 1937 : IV. t.-c. utolsó bekezdésébe foglalt azzal a rendel­kezéssel, mely szerint a megállapítás tárgyában hozott végzés ellen a köz­vetlen felsőbírósághoz felfolyamodásnak van helye, azt kívánta kifejezni, hogy csakis ehhez a bírósághoz lehet felfolyamodással élni, vagyis a köz­vetlen felsőbíróság végzése ellen való további felfolyamodást ki akarta zárni, ami egyértelmű azzal, hogy a megállapítás tárgyában hozott elsőbírósági végzés ellen „egyfokú" felfolyamodásnak van helye. (C. I. 763/1941.) Pethő Tibor Szövetkezeti joggyakorlat Az Országos Központi Szövetkezet illetékessége birtokperekben. — (13.) Az Országos Központi Hitelszövetkezet felperes X. telekkönyvi betét­ben felvett és az ő telekkönyvi tulajdonát képező ingatlanok birtoka iránt indított keresetet a budapesti kir. törvényszék előtt. Az alperes Pp. 180. § 3. pontjában meghatározott pergátló ok alapján pergátló kifogást emelt, azt adván elő, hogy a Pp. 39. §-ára figyelemmel a budapesti kir. törvényszék illetékességgel nem bír. A felperes az 1871 : XXXIV. t.-c. 1. §-ára, az

Next

/
Thumbnails
Contents