Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - A román kartelltörvény

280 az anyagjogi szabályok által meghatározott összegben fennálló jelzálogos követelés mily terjedelemben igényelhet kielégítést a jelzálogból. A román kartelltörvény tanulmányozásának ma kettős jelen­tősége is van. Egyrészt a keleti részek és Észak-Erdély vissza­térésével sok olyan jogviszony is közvetlen érdeklődési körünkbe került, amely a román kartelljogszabályok alapján létesült, más­részt a magyar kartelltörvény folyamatban lévő reformmunkálatai is felhasználhatják Európa egyik legfrisebb keletű kartellszabá­lyozásának, a román kartelitörvények tanulságait. Romániában ma a kartelljog viszonyokat az 1937. évi 137. számú törvény alapján 1937 május 10-én „Rendelettörvény a kartellek szabályozásáról és ellenőrzéséről1" címén kibocsátott rendelettörvény szabályozza. E rendelettörvényt módosítja a fenti törvény alapján 1939 október 26-án kibocsátott rendelettörvény : „Rendelettörvény a kartellek szabályozására és ellenőrzésére vonat­kozó rendelet módosításáról és kiegészítéséről".2 A román kartelltörvény felépítését, célkitűzéseit és eszközeit a 30-as évek utolsó negyedének román gazdasági viszonyai indo­kolják. A ritka gazdagságú ország termelésében lépten-nyomon páratlan visszaélések voltak tapasztalhatók. A visszaélések részben a kezdetleges, eléggé még ki nem épített termelő- és fogj^asztói szervezetek hiányosságaiba, részben a külföldről beáramló idegen tőke és vállalkozói szellem egyoldalú, pusztán minél nagyobb jövedelmezőséget hajszoló szempontjaiba, legfőkép azonban a közismert román korruptságba gyökereztek, amely korruptság gyakorlatilag a legkisebbre csökkentette a közületi szervek ellen­őrzésének és beavatkozásának hatályosságát. A román gazdasági életről adott vázlatos jellemzésünk egy­úttal talán magyarázatul szolgál arra vonatkozólag is, hogy a Gh. Tatarescu kormányzása alatt gyorsan izmosodó közületi hata­lom miért ragadta meg annyira erőteljesen a kartellszervezkedé. seket s a kartelitörvénybe miért építette bele a gazdaságpolitika annyi más drákói eszközét. A törvény 5 fejezetből és 30 §-ból áll. Az I. fejezet az általános rendelkezéseket tartalmazza. Egyben a törvény hatályát a követ­kezőkép adja : ,,A jelen rendelkezések hatálya alá tartozik minden­fajta szerződés, vagy bármilyen formájú és természetű megálla­podás, amely ipar-, bánya- vagy kereskedelmi vállalatok, egyéni 1 Decret-lege pentru reglementarea si controlul cartelurilor din 10. Mai 1937. — Monitorul Oficial Nr. 106 bis din 10 Mai 1937. 2 Decret-lege pentru modificarea si complectarea decretulni pentru reglementarea si controlul cartelurilor din 26. Oct. 1939. — Monitorul Oficial Nr. 248. bis din 26. Oct. 1939. Dr. Mennyey Géza

Next

/
Thumbnails
Contents