Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Az "erdélyi szövetkezetjog" és a szövetkezeti autonómia

276 egy a miénktől teljesen idegen szellemű szövetkezet jogot léptessen életbe. Ha azonban valaki akként érvelne, hogy az „erdélyi szövetkezetjog" annak a szövetkezet jognak kontúrjait rajzolja meg, amely a liberalizmust felváltó új gazdasági rendszer előhírnöke, — akkor nem fog ártani, ha csak egy pillantást vetünk az új Európát kialakítani törekvő német nemzeti szocializmus sző vetkezet jogi elveire. Az „Akademie für Deutsches Recht" szövetkezeti bizottsága az elmúlt évben alapos jelentésben körvonalazta az új német szövetkezetjog irányelveit. Ebből a jelentésből nyilvánvalóvá válik, hogy a nemzeti szocialista világnézet egyáltalában nem gondol a szöszövetkezeti autonómia és mozgási szabadság korlátozására. Már az új törvény bevezetésére szánt „praeambulum" is utalni kíván az ,,egyesek önkéntes elhatározására", „belátására" és az „önsegélyre", mint a német szövetkezeti mozgalom tartó oszlopaira. A későbbi határozatok pedig tiltakoznak : 1. a közgyűlés jogainak csorbítása ellen, mert ezzel ellankasztjuk a tagok érdeklődését ; 2. az egytagú igazgatóság (Einmannvorstand) ellen, mert a meg nem felelő „vezér" bizalmi válságot robbant ki ; 3. a vizsgálati kötelék beavatkozó jogának kiterjesztése ellen (hogy a kötelék elrendelhesse a szövetkezetek fúzióját, kijelölhessen igazgatósági tagokat, jóváhagyásától függjön a fontosabb közgyűléshatározatok érvényessége), mert a „döntés jogának a kötelékre ruházása nemcsak összeegyeztethetetlen az önsegély és önigazgatás szövetkezeti gondolatával, hanem a bizottság nézete szerint nem használna sem a kötelékeknek, sem a szövetkezeti ügy általános fejlődésének". De szembefordult a bizottság az állami ellenőrzés gondolatával is. A szövetkezetet egyedül az érdekelt szövetkezetek által létesített, autonóm kötelék ellenőrizheti ! Ez az ellenőrzés azonban sohasem fajulhat el gyámkodássá ; az egyéni kezdeményezés és felelősség megbénításává. * A kereskedelmi törvény negatív szövetkezet jogának helyébe a szövetkezetek szociálpolitikai jelentőségével is számoló, pozitív szövetkezeti politikát érvényesítő új magyar szövetkezet jogra van szükség. Olyan új jogra, amely tovább mélyíti azt a szerves fejlődést, amelyen hitelszövetkezeteink, szakipari szövetkezeteink, tejszövetkezeteink és falusi fogyasztási szövetkezeteink jogi helyzete részben a jogszabályok, részben az autonóm szervezkedés következtében keresztülment. Ennek az új szövetkezet jognak azonban nem szabad megbénítani a szövetkezeti autonómiát ! Hanem a mértéktartás helyes érzékével kell a tiszta szövetkezeti szellem érvényesülését biztosítania, a nélkül, hogy elnyomná az egyéni akaratot, az egyéni kezdeményezést, vezetést és felelősséget, — minden gazdasági fejlődés nélkülözhetetlen alapjait. Kuncz Ödön