Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Az "erdélyi szövetkezetjog" és a szövetkezeti autonómia

275 IV. Az erdélyi szövetkezet]"og bonyolultsága és radikalizmusa magának a rendeletnek is sok gondot okozhatott, mert arra vezetett, hogy ellentmondó és zavaros rendelkezések kerüljenek beléje. Az ellentmondást a 6. § első bekezdése létesíti, amidőn kijelenti, hogy a Szövetséget tagszövetkezeteivel és minden erdélyi hitelszövetkezettel szemben ugyanazok a jogok illetik, mint az O. K. H.-t (ezt az elgondolást tükrözi vissza a 29. § is, amidőn az erdélyi hitelszövetkezetekre az 0. K. H. kötelékébe tartozó szövetkezetek jogszabályait terjeszti ki). Ennek a generális rendelkezésnek azonban mindjárt ellene mond maga a 6. § és a későbbi rendelkezések (7., 8., 10. § 3. bekezdés, 11., 12., 20., 22., 23., 24. és 27. §-ok), amelyek a Szövetség jogkörét az O. K. H.-éval szemben lényegesen elmélyítik és valamennyi szövetkezeti központra, valamint bármély fajtájú szövetkezetre is kiterjesztik. Zavaros a 7. §, amely nagy apparátussal szervezi meg ,,a Szövetség kötelékén kívül álló" szövetkezetek felügyeletét és ellenőrzését. A zavart a következő helyzet okozza : Minden erdélyi szövetkezetnek központba kell tartoznia (3. §). Viszont minden központ köteles a Szövetségbe tagként belépni (10. § 3. bekezd.). így tehát ,,a Szövetség kötelékén kívül álló" szövetkezet Erdélyben legfeljebb az I. 0. K. Sz.-hoz csatlakozott egynéhány szakipari szövetkezéé lehetne. A 7. §-ban szervezett „választmány" azonban ezekre sem terjesztheti ki felügyeletét és ellenőrzését, mert azoknak elvégzést az 1924. XVIII. t.-c. értelmében az I. O. K. Sz. feladata. Igaz, hogy ezt a tételt az I. 0. K. Sz.-szal kapcsolatban csak a 6. § utolsó bekezdése hangoztatja. De ez áll per eadem legis rationem a 7. §-ra is. Lesz tehát egy hatalmas „választmány", tele „szakértőkkel", időszaki, rendes és rendkívüli felülvizsgálatokkal, a titoktartás szépen körülírt kötelezettségével, stb. ; de nem lesz szövetkezet, amelynek ügyeivel ez a választmány foglalkozhatnék ! Hacsak egy újabb rendelet nem fogja a „Szövetség kötelékén kívül álló szövetkezetek" fogalmi körét egészen szűkre szabni, vagy talán végre világosan megmondani, hogy melyek azok az egyébként a Szövetség kötelékébe tartozó szövetkezeti központok és szövetkezetek, amelyek nem a Szövetség, hanem a választmány felügyelete és ellenőrzése alatt állanak. V. Az „erdélyi szövetkezetjog" alaptörvényét jelentő 2150/1941. M. E. számú rendelet — sajnos — inokolás nélkül jelent meg ; pedig erre az indokolásra egy ilyen új rendszert létesítő jogalkotásnál múlhatatlanul szükség lett volna. És így nem ismerjük azokat az okokat, amelyek kormányunkat arra késztették, hogy megbontsa a magyar szövet kezet jog egységét, elszakítsa az erdélyi hitel, fogyasztási és tejszövetkezeteket központjaiktól és „Erdélyben"