Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Az "erdélyi szövetkezetjog" és a szövetkezeti autonómia

272 és csatlakozásának lehetősége. A létező szövetkezetek csak akkor folytathatják tovább működésüket és új szövetkezetek csak akkor alakulhatnak, ha ezt egy kolozsvári szövetkezet (a „Szövetség" Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja kolozsvári szövetkezet) vagy az ő kebelében létesített „választmány" felhatalmazása alapján (R. 7. § 9. bekezdése) az illetékes szövetkezeti központ engedélyezi (6. § 4. bekezdés). Ennek az engedélyezett szövetkezetnek sem szabad és lehet azonban önállóan működni. Mert minden erdélyi szövetkezetnek — bárminő fajtájú szövetkezet is legyen (!) — valamely erdélyi központ kötelékébe kell tartoznia. S ha nem lép be ilyen központba, vagy nem akad központ, amely őt felvegye, a cégbíróság elrendeli feloszlatását (R. 3. §-a). Pro futuro a bejegyzés előfeltétele, hogy a központ elfogadja a leendő szövetkezet belépését és a Szövetség a megalakuláshoz hozzájáruljon (R. 23. §). A központból kilépni csak akkor lehet, ha akad egy másik központ, amely a kilépő szövetkezetet kötelékébe felveszi (R. 25. §). A Szövetség vagy központ által engedélyezett és valamely központba tagul felvett szövetkezet azonban csak addig működhetik, amíg a központ el nem rendeli feloszlását. A R. 9. §-ában felsorolt feloszlatási okok szuverén elbírálása (pl. hogy a szövetkezet működése a közérdeket veszélyezteti) a központ joga. 2. Erdélyben megszűnhet annak a lehetősége is, hogy bármely szövetkezet ügyeit (az olyanét is, amely tisztán a tagok erejéből tartja fenn magát) kizárólag maguk a tagok intézzék. A központok, a felettük álló Szövetség és a mindezek felett őrködő pénzügyminiszter u. i. nemcsak a kumulatív felügyeletet és ellenőrzést végzik, hanem a szövetkezetek ügyintézésébe is beavatkozhatnak, a nélkül azonban, hogy e vezetésért a felelősséget a tagokkal és a szövetkezet hitelezőivel szemben vállalnák. A Szövetség igazgatósága nevezi ki a központok igazgatóságának harmadrészét (R. 20. §) és kinevezhet bármely tagszövetkezet igazgatóságába és felügyelőbizottságába egy-egy tagot (R. 24. §-a). Ezt a jogát a Szövetség az érdekelt központra ruházhatja. Ezenkívül minden központ tagszövetkezeteinek igazgatóságába és felügyelőbizottságába annyi tagot nevezhet ki, amennyit az általa jóváhagyandó (!) alapszabály meghatároz. A Szövetség által kinevezett vezetőket csak a Szövetség mentheti fel vagy mozdíthatja el. A rendelet nem szabályozza kifejezetten a Szövetség vagy a központok felelősségét abban az esetben, ha a kinevezett vezetők vétkesen kárt okoznak, vagy ha károsodás éri a központot vagy a tagszövetkezetet annak folytán, hogy a kártékonyán működő, kinevezett vezetőket kellő időben nem mozdították el. A pénzügyminiszter a Szövetség jelentése alapján bármely erdélyi szövetkezethez „felügyelőt" rendelhet ki, akár azzal a jogkörrel is, hogy „a szövetkezet ügyeit a szövetkezet szervei helyett intézze'-'. A rendelet ennek a felügyelőnek ügyintézéséért az állam felelősségét se meg nem állapítja, se ki nem zárja. 3. Erdélyben a szövetkezetek közhatósági ellenőrzése egészen